Az elmúlt negyed évszázadban Szlovákiában volt az egyik legkevesebb sztrájk és munkabeszüntetés Európában. Általános sztrájk egy sem volt, miközben az abba bekapcsolódó alkalmazottak aránya is messze elmaradt az európai átlagtól.
Miközben itthon a választások előtt sikertelenül végződött a nővérek demonstrációja, és a pedagógussztrájk sem érte el célját, Franciaországban általános sztrájkot és munkabeszüntetéseket hirdettek az Eb idejére a munkatörvénykönyv módosítása miatt.
LA nyugat- és dél-európai országokban 1980-2008 között 85 általános sztrájk zajlott, ezek közül 38 csak Görögországban. Érdekérvényesítés területén elmondható, hogy le vagyunk maradva.
Szlovákiában 1991-2011 között 48 sztrájk zajlott a Statisztikai Hivatal adatai szerint, zömében 1991-ben, amikor 21 megmozdulást jegyeztek fel. Ezekbe nagyjából 43 ezer ember kapcsolódott be (a lakosság cca. 0,8 százaléka). Összehasonlításul, Magyarországon ugyanebben az időben 143 sztrájk zajlott, több mint 430 ezer ember részvételével (a lakosság 4,4 százaléka).
Franciaország pedig egyenesen a milliós nagyságrendű sztrájkok otthona, ahol egy-egy évben több száz munkabeszüntetés is lejátszódhat – mint ahogy az elmúlt hónapokban történt.
A legfrissebb adatok még ennél is lesújtóbbak. A munkabeszüntetések napjainak száma 2009-2013 között (tehát a világgazdasági válság kibontakozása alatt, amikor logikusan több megmozdulásnak kéne történnie) – 1000 munkásra vetítve éves átlagban – Franciaországban 171, Németországban 12, az irigylésre méltó Svédországban 4, Magyarországon 2, Szlovákiában pedig 0 volt.
Erősebb jogi keretre van szükség
Az INEKO társadalomkutató intézet kiadványa szerint Szlovákia jogalkotásában több tisztázatlan kérdés is felmerült a sztrájktörvénnyel kapcsolatban. Egy nagy általános törvény hiányában ugyanis nem mindig egyértelmű, jogos-e a sztrájk (mert azt a kollektív szerződések oldaláról kezeli a törvény).
A bíróságok hivatottak eldönteni, hogy melyik sztrájk törvényes, és amennyiben nem ítéli annak, a keletkezett kárt a sztrájk kihirdetőjének ki kell fizetnie a munkáltatónak – így az állami szektornak több módszer is rendelkezésére áll a sztrájkok megtöréséhez.
A legtöbb országban ezért többféle sztrájk lehetőséget is törvénybe foglaltak: sztrájkkészültség, bojkott, munkatempó-csökkentés, szerződés szerinti munka (szigorúan csak a szerződésbe belefoglalt munkakörét végzi el munkás), szolidáris sztrájk és maga a teljes munkabeszüntetés.
Néhány példa
Az egyik legtöbb dolgozót mozgósító munkabeszüntetés a 2003-as vasutassztrájk volt, melyben a beosztottak 70-80 százaléka vonult az utcákra, és amely 80 milliós kárt okozott az Állami Vasúttársaságnak
2006-ban Szlovákia története során először hirdettek sztrájkot az egészségügyi dolgozók. Az Orvosok Szakszervezeteinek Szövetsége által meghirdetett megmozdulás a pozsonyi Egyetemi Kórház és Poliklinikától indult, majd fokozatosan csatlakoztak hozzá az eperjesi, kassai, turócszentmártoni egyetemi és kari kórházak másik 20 egészségügyi intézménnyel együtt. A követelések nagyon hasonlóak voltak a mostanihoz: 25 százalékos béremelést és több forrást követeltek az egészségügynek.
Viszonylag sok munkást mozgatott meg a gútai Kromberg & Schubert alkalmazottjának sztrájkja 2008-ban, amiben a gyár munkásainak 70 százaléka (mintegy 1300 fő) kapcsolódott be. Jobb munkakörülményekért és magasabb fizetésekért tüntettek.
Körkép.sk
Nyitókép: HNonline.sk
Megosztás:
Címkék: érdekérvényesítés Főoldal jog legjobb legrosszabb munkabeszüntetés munkajog munkaóra összehasonlítás statisztika sztrájk törvény
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
