Fico a közel-keleti fegyverszállítmányokról: Ez egy teljesen normális üzletág

Az elmúlt héten óriási nemzetközi botrány bontakozott ki, mikor a Balkáni Oknyomozó Újságírói Hálózat (BIRN) és a Szervezett-bűnözésről és Korrupcióról Tudósító Projekt (OCCRP) nyilvánosságra hozta nyomozásai eredményét, miszerint közép-kelet-európai országok, köztük Szlovákia érintésével óriási mennyiségű halált okozó fegyver került a közel-keleti válságövezetekbe.

A tisztességtelen fegyverexporttal megvádolt Szlovákia tisztségviselői, főleg Robert Fico miniszterelnök illetve Miroslav Lajčák külügyminiszter, enyhén szólva is kereszttűzbe kerültek. Egyikük azért, mert annak az országnak a kormányfője, aki fél évig betölti az EU soros elnökségének posztját, a másik pedig azért, mert az ENSZ-főtitkári székre pályázik.

Lebukott a külügyminiszter

   

A szlovák külügy vezetője még azelőtt, hogy a BIRN és az OCCRP eredményei napvilágra kerültek volna, egy 24 perces tévéinterjúban a szlovákiai sajtószabadságról beszélt, majd előkerült a fegyverexport kérdése – leginkább azért, mert Szlovákiával szemben felmerült a gyanú, hogy Egyiptomba adott el fegyvereket, miközben 2013-tól egy EU-s irányelv tiltja a Kairóval történő fegyverkereskedelmet.

„És mi a helyzet a fegyvereladásokkal? (…) Önök bizonyára ezt az irányelvet nem vették észre, mivel 2014-ben katonai járművek és tankok formájában hadi felszerelést exportáltak Egyiptomba 3,5 millió euró értékben”,

tette fel a kérdést Tim Sebastian moderátor.

„Kizárt dolog”, reagált rá a külügyminiszter elbagatellizáló mosollyal, majd hozzátette, hogy Szlovákia semmi szín alatt nem ad el fegyvereket Egyiptomnak, és amiről szó lehet, az legfeljebb bizonyos, nem halálos alkatrészek kivitele.

„Biztosíthatom, sosem adtunk zöld utat a tiltott térségekbe történő fegyvereladásoknak.”

– mondta Lajčák.

Fico: ha nem mi, akkor valaki más

Robert Fico pénteken, a kipattant nemzetközi botrányra reagálva annyit mondott:

„Én egyáltalán nem tekintem erkölcstelennek (…).  A fegyver egy normális kereskedelmi termék. Ha nem adjuk el mi, eladja valaki más, de utána ne sírjon senki, hogy a fegyvereket nem tudjuk értékesíteni és egyszeriben azt látjuk, hogy az emberek elvesztik a munkahelyüket. Nekem ezzel sosem volt problémám”

A kormányfő arra is kitért, hogy korábban épp azok foglalták el a fegyverpiacot, akik élesen bírálták Szlovákia fegyverkereskedelmét.

Benne van a kormánypártok programjában

A NATO az elmúlt időszakban az orosz fenyegetésre hivatkozva aktívabbá vált. Ez azzal is jár, hogy megnőtt a fegyverzet korszerűsítésének szándéka. A probléma az, hogy a katonai szövetség költségvetésének közel háromnegyedét az USA fizeti, mert az Unió tagállamai a 2009-es gazdasági válság óta folyamatosan leszereltek.

Elvileg a NATO minden tagállamának a GDP legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra kellene fordítania – magyarul, korszerű haditechnikára. Ezt mindössze négy ország teljesíti: USA, Nagy-Britannia, Görögország (a törökök ellen) és Észtország (az oroszok ellen). Szlovákia a GDP mindössze 1 százalékát fordítja hadi kiadásokra.

A márciusi választások előtti kampány során csak kevés szó esett arról, hogy két olyan, magát európai irányultságú jobboldali pártnak is szerepelt a programjában a hadi kiadások növelése, amelyek ma kormánykoalíció tagjai. Ezek a pártok a Most-Híd és a Sieť. Bugár Béla pártja a GDP 1,6 százalékára szeretné növelni a hadi kiadások nagyságát. Az új haditechnika vásárlása pedig együtt jár az elavult fegyverzet értékesítésével…

De az új haditechnika beszerzése a Smernél is prioritás volt már a második Fico-kormány idején is. Tavaly írhatta alá a kormány felhatalmazásával Martin Glváč akkori védelmi miniszter az önálló Szlovákia történelmének legnagyobb fegyvervásárlási szerződését 9 Black Hawk típusú amerikai harci helikopter megvásárlásáról, összesen cca. 240 millió euró értékben.

Nem az értékesítés, az ellenőrizhetőség a probléma

Miroslav Lajčák kijelentései majd a napvilágra került információk gyakorlatilag amolyan tettenérésnek minősülnek. Hiszen Szlovákia az elmúlt rövidke időszakban csaknem 200 millió euró értékben adott el fegyvereket a Közel-Keletre – szemben azzal, amit a külügyminiszter felelősség terhe alatt állított. Egy lépéssel messzebb az ENSZ-főtitkári széktől…

Robert Fico álláspontja azonban még ennél is ellentmondásosabb. Szlovákia ugyanis nem csak tranzitország volt, hanem 50 millió euró értékben maga is értékesített fegyvereket. Vagyis Robert Fico úgy szegte meg az EU ide vonatkozó irányelvét az értékesítés jóváhagyásával, hogy közben az unió soros elnöki tisztét betöltő országot képviseli.

A müncheni merénylő bizonyítottan Szlovákiából származó fegyverrel követte el a merényletet. A párizsi merénylők jugoszláv fegyvereket használtak. A probléma tehát nem egyszerűen az eladások ténye, hanem hogy mindez olyan ellenőrizhetetlenül ás átláthatatlanul történt, hogy a fegyverek egy része könnyen terroristák kezébe kerülhetett.

Semmi sem tisztán fekete vagy fehét

Sokan azzal érvelnek, hogy mivel a közép-európai fegyverszállítmányok fő célállomásai, Szaúd-Arábia és Törökország a NATO és az USA (kvázi) szövetségese, és a szállítmányok a szír kormányerők ellen harcoló lázadókhoz kerültek, mindez a közel-keleti stratégia része.

Ugyanakkor több biztonságpolitikai szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az Iszlám Állam egy szunnita radikális terrorszervezet, aki épp a siíta (alevita) vezető réteggel bíró Szíriát, és a siíta többségű Irakot támadta meg legelőször.

A szunnita világ vezetője gyakorlatilag Szaúd-Arábia, akinek így nem feltétlenül ütközik érdekébe az Iszlám Állam térnyerése a siíta országokban (egy ideig legalábbis). A szintén szunnita Törökország pedig (azon túl, hogy több más országhoz hasonlóan kereskedik az Iszlám Állammal) egyrészt el akarja űzni a szír siíta vezetést, másrészt az Iszlám Állam elleni kurd milíciát is szeretné elpusztítani – az önálló kurd állam megalakulását megelőzendő.

Hogy ki ellenség, és ki barát, egyáltalán nem egyértelmű a közel keleten. És ehhez a kiszámíthatatlan állapothoz járult hozzá Szlovákia is az elmúlt időszakban.

Körkép.sk

Nyitókép: BBC, Hlavnespravy.sk, Körkép.sk