Ahogy arról tegnap beszámoltunk, Hollandia nem adott engedélyt Mevült Cavusoglu török külügyminiszter gépének, hogy landoljon Rotterdamban. A török diplomáciai vezető az április 16-i törökországi alkotmánymódosító népszavazással kapcsolatos kampányrendezvényen vett volna részt.
Ezután a holland kormány utasítására az autóval érkező török családügyi minisztert is feltartóztatta a rendőrség, és Rotterdamtól néhány méterre vissszafordították konvoját Németország felé.
Diktatúra-kampány
A vita azzal kezdődött, hogy néhány nappal ezelőtt Recep Tayyip Erdogan török elnök nácinak nevezte Németországot (pontosabban kijelentette, hogy náci módszereket követ), amiért megtiltotta a török minisztereknek, hogy az ő elnöki jogköröket kiszélesítő alkotmánymódosítása mellett kampányoljanak Németországban (!).
Erdogan politikai céllal szeretné mozgósítani a Nyugat-Európában élő török migránsokat, hogy a jövő hónapban esedékes népszavazáson megszavazzák számára a rendkívül széles jogköröket.
A diktatórikus hatalmat kiépítő török elnökkel nem felhőtlen az EU viszonya, Brüsszel aggódva szemléli a sajtószabadság és az emberi jogok hanyatlását Törökországban. Ankara a vízumkényszer eltörlését követeli Brüsszeltől, Brüsszel ezzel szemben jogharmonizációs intézkedéséket vár el Ankarától. Ankara a tárgyalások helyett zsarolni próbálja az Uniót: ha nem kap vízummentességet, felrúgja az EU-török paktumot, és továbbengedi a területén élő többmillió migránst Európa felé. Hasonló ultimátumok alkalamzását használja Ankara a jelenlegi helyzetben is.
Hisztériás török válasz
A nyugat-európai országok és Törökország vitája szombaton este csúcsosodott ki, amikor a török családügyi minisztert a holland rendőrség tartóztatta fel. A holland kormány kijelentette, hogy a török diplomaták és politikusok szívesen látott vendégek, amennyiben nem politikai rendezvényen kívánnak részt venni. Hollandia egyúttal továbbra is nyitott a két ország közti párbeszédre.
A holland kormány helyzete ebben a kérdésben elég kényes. A jelenleg kormányzó Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért könnyen elveszítheti a március 15-én esedékes holland választásokat ellenfelével, a bevándorlásellenes Szabadságpárttal szemben. Egyébként a 17 milliós Hollandia lakosságának mintegy 5 százaléka muszlim és 400 ezer marokkói bevándorló tartózkodik az ország területén.
A török válasz – kicsit sem meglepő módon – hisztériás és agresszív volt, a hatóságok lezárták a törökországi holland nagykövetség és konzulátusok bejáratait, Ankara pedig nyomatékosította, hogy jobb lenne, ha az épp szabadságát töltő ankarai holland nagykövet egy ideig nem is térne vissza hivatalába. Az isztambuli konzulátus előtt több száz török tüntető demonstrál a holland döntés miatt.
Turkey temporarily blocks entrances, exits to Dutch diplomatic missions https://t.co/e2sznlTQb7
— TASS (@tassagency_en) 2017. március 11.
Szükségállapot
Angela Merkel német kancellár, aki idén szintén parlamenti választásokra készül, kijelentette, hogy mindent megtesz, hogy megakadályozza a török belpolitikai csatározások átterjedését Németországra.
A Rotterdami török konzulátus előtt többszáz fős tömeg tiltakozott a holland kormány lépése ellen, a tüntetés zavargásokba torkollott. A hatóságok rohamrendőrökkel, lovas rendőrökkel és vízágyúkkal oszlatták szét a török tiltakozókat, akik eredetileg a családügyi miniszter fogadására gyűltek össze.
Hollandia legnagyobb városának és kereskedelmi központjának polgármestere, Ahmed Aboutaleb (marokkói származású munkapárti politikus) a tiltakozás méreteit látva és a potenciális veszélyeket megfontolva szükségállapotot rendelt el Rotterdamban.
A török kormány tagjai több más országban is szeretnének kampányrendezvényeket tartani.
Körkép.sk, TheGuardian.com
Nyitókép: bbc.com
Megosztás:
Címkék: botrány diktatúra Főoldal Hollandia kampány migránsok politika Recep Tayyip Erdogan Rotterdam szükségállapot török Törökország vita
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.