Kisebbségi nyelvhasználat: Bukovszky 578 községnek küldött figyelmeztető levelet

Bukovszky László (Most-Híd) kisebbségügyi kormánybiztos 578 községnek küldött szét figyelmeztető levelet, amelyben a kisebbségi nyelvhasználat hiányosságainak eltávolítására szólította fel a települések vezetőit – négy hónappal a kisebbségi nyelvhasználatról szóló (egyébként siralmas állapotokra rámutató) kormányjelentés elfogadása után.

A tavalyi év végén Bukovszky hivatala azoknak a községeknek küldött szét kérdőíveket a nyelvhasználattal kapcsolatban, ahol a kisebbségek aránya 20 százalék feletti, ezek közül 604 küldte azokat vissza kitöltve. Ebből aztán az derült ki, hogy a magyar nyelvhasználat jelentősen visszaszorulóban van, jórészt annak eredményeképpen, hogy sok önkormányzat nem él a nyelvhasználatra vonatkozó jogokkal. Persze, vannak hiányosságok bőven a jogalkotásban és a nemzetközi egyezmények betartásában a szlovák kormány részéről is.

Bukovszky hivatala nagyjából 1500 esetben állapított meg hiányosságokat a vonatkozó törvény betartásában. Az elmúlt hónapokban az eredményeket kiértékelték, és kétoldalú egyeztetésekbe kezdtek több minisztériummal és hatósággal (többek között a Belügyminisztériummal, a Közlekedésügyi Minisztériummal, az Egészségügyi Minisztériummal, a rendőrséggel, a Pénzügyi Főigazgatósággal, stb.).

    

„Átadtam a kisebbségi nyelvhasználat alkalmazása során megállapított hiányosságok jegyzékét az egyes minisztériumok illetékes szerveinek, illetve más hivataloknak és megállapodtunk, hogy közösen lépünk fel a hiányosságok eltávolításában és az esetleges módszertani és szakmai tanácsadás felkínálásában”

áll a  közleményben, amelyben Bukovszky azt is közli, értesítette az érintett településeket a konkrét problémákról, és kérte azok orvoslását.

A most-hidas kisebbségügyi kormánybiztos kiemeli azt is, hogy

„(…) a kisebbségek identitása védelmének legfőbb záloga az anyanyelv védelme”

Értékelünk, felszólítunk… Ennél több kell

Kérdés maradt azonban egyelőre, hogy miben merül ki a Bukovszky által javasolt szakmai és módszertani segítségnyújtás a minisztériumok és az említett hivatalok részéről. A települések hiányosságai mögött azonban nem csak hanyagság húzódik meg, hanem az erőforrások hiánya is.

A Körkép.sk a témában készült elemzésében is utaltunk rá, hogy az érintett települések 27 százaléka problémásnak nevezte a kisebbség nyelvének használatát a hivatalos érintkezésben. Ebből 81 település az elégtelen anyagi forrásokra, 66 község a szakmai támogatás hiányára, 60 község a pedig szakképzett munkaerő hiányára hivatkozott. Ezek közül mindegyik pénz kérdése, amit adott esetben más fontos területekről kéne elvonni a falu vezetésének.

És persze ne hagyjuk ki a mindenkori szlovák kormányzat felelősségét sem. Miközben az SNS egyoldalúan azt hangoztatja, hogy Szlovákia példaértékűen bánik a kisebbségekkel, nem lehet elsiklani azon tény felett, hogy Szlovákiában a nyelvhasználati jogokat csak addig engedik „nyújtózkodni”, míg az nem sérti a szlovák nyelv általános dominanciáját az ügyintézésben (is).

Ha így folytatjuk, néhány évtized múlva megszűnünk – Kisebbségi nyelvhasználat és a valóság

Erre példaként említhetjük, hogy a hatályos jogszabályok szerint elég egyetlen olyan képviselő az önkormányzatban, aki nem ért egyet azzal, hogy a kisebbség nyelvén folyjon az ülés, és már az államnyelv kerül előtérbe. És persze ott van a szlovák hivatalok ügybuzgósága, ha a szlovák feliratok, hirdetések meglétét és szabályszerűségét vizsgálják (nyelvrendőrség).

A magyarul történő ügyintézés, dokumentum kiállítás és egyéb papírozás kérdésén sokat segíthetne például az e-Governmet, melynek lényege, hogy a szlovákiai átlagpolgár otthonról, az interneten keresztül is el tudja intézni ügyes bajos dolgait (anyasági igénylése, építésügyi papírok, stb.) A gond az, hogy bár az állam 1 milliárd (!) eurót fordított eddig ezekre a fejlesztésekre, a rendszer nem működik, hiányosak a többnyelvű nyomtatványok, vagy csak államnyelven hozzáférhetőek.

Körkép.sk

Nyitókép: pluska.sk