„Az utóbbi egy évben többet tettünk a hulladéklerakó kármentesítése érdekében, mint az elmúlt húsz évben összesen” – írta a facebookon Solymos László (Most-Híd) környezetvédelmi miniszter a vereknyei hulladéktárolóval kapcsolatban pénteken. Ugyanezen a napon a TASR-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a szennyeződés nem veszélyezteti Csallóköz ivóvízkészleteit.

 

„Az üléspontom határozza meg az álláspontomat” – szól a mondás, és a vereknyei hulladéktároló ügye kapcsán úgy tűnik, ez a Most-Híd minisztereire és képviselőire is igaz (lehet). 2015-ben, alig két évvel ezelőtt Csicsai Gábor, az akkor még ellenzéki vegyespárt korábbi mezőgazdasági államtitkára is megnyilvánult a vereknyei helyzettel kapcsolatban. Csicsai koránt sem találta olyan megnyugtatónak a helyzetet, mint az azóta miniszteri székbe kerülő párttársa, Solymos László.

 

„Nem akartam hinni a fülemnek, amikor a Pozsonyi Vízmű szakembere egyértelműen elismerte, hogy  a lerakat valós és nem is távoli katasztrófaveszélyt jelent a csallóközi víztartalékokra, amely köztudottan Európa egyik legnagyobb, egyelőre tiszta vízkészlete, s amelyből nemcsak a mi régiónk, hanem Szlovákia számos térségének az ellátását is biztosítják.”

 

írja Csicsai Gábor a Most-Híd honlapján, majd felsorolja azokat a hivatalos dokumentumok által is alátámasztott veszélyeket, amelyeket a több mint 100 ezer köbméternyi hulladék rejt magában.

 hirdetes_810x300  

 

Gyártás a pozsonyi „Dimitrovkában” készült . Fotó: DennikN.sk

 

Az internet nem felejt

 

Folytatás…[stw]

 

Az internet nem felejt, mi több, az internet segítségével már nagyrészt hozzáférhetőek a témával foglalkozó dokumentációk is. Ilyen az a 2015-ben íródott hatástanulmány, amely kimondja, hogy a valódi megoldást jelentő teljes szanáció legalább 114 millió euróba kerül, és a minisztérium által most megversenyeztetett újraszigetelés legfeljebb időleges megoldást nyújthat – néhány évre, nem évtizedre.

 

A vereknyei hulladéktárolóval kapcsolatos megnyugtatónak szánt nyilatkozatok azonban hamis biztonságérzetet kelthetnek. Az elmúlt 30 évben számos emberi életekbe és emberi egészségbe kerülő ipari-vegyi baleset történt Európában (a múlt századtól több mint 350), amelyek a legtöbbször a veszélyes hulladék helytelen tárolása miatt következtek be.

 

Az ipari balesetek megelőzését és kezelését leíró  szabályozás a Seveso nevet kapta, arról az olasz városról, ahol egy trikolór-fenolt előállító reaktorból váratlan nyomásnövekedés miatt kiszabadult annak tartalma és szabadon terjedt a levegőben. A tényleges kárt nehéz volt megállapítani, 95 hektáros területről telepítették ki a lakosságot, a termőföld felső rétegét a növényekkel együtt eltávolították és egy speciális veszélyeshulladék-tárolóba helyezték.

 

Az ALFA Élelmiszer és Vegyipari Kereskedelmi Vállalat raktártűz oltása (Budapest 1988). A brutális tüzet egy hígítóraktárban elbódult majd cigarettára gyújtó munkás okozta. Fotó: Katasztrofavedelem.hu

 

A Kassai Műszaki Egyetem egyik kiadványa szerint a legsúlyosabb szlovákiai ipari balesetek egyike a nyitranováki (Nováky) robbanás volt, ahol 20 tonnányi TNT repült a levegőbe. A baleset 8 ember életét követelte, az anyagi kárt mintegy 2 millió euróra becsülték. A baleset oka a hadianyag nem megfelelő tárolása és mozgatása volt.

 

A másik nagy katasztrófa a kassai vasműben következett be, ahol nagy mennyiségű kohógáz szabadult ki a levegőbe, egészen pontosan 20 400 köbméternyi szén-monoxid. 11 ember veszett oda.


A kémiai anyagok nagy része gyúlékony, vagy tűz hatására gáz formájában könnyen szétterül a légkörben. Ennek egyik legsúlyosabb példája Indiában következett be 1984-ben. Egy növényvédő-szert gyártó cég föld alatti hulladék-raktárából kiszabaduló mérgező gáz két nap leforgása alatt 400 ezer ember egészségét károsította, rövid időn belül több mint 3 ezren haltak meg, majd a következő évtizedekben a halálos áldozatok száma 16 ezerre emelkedett.

 

Mivel a vereknyei tárolóról nincsenek közeli képek, szemléltetésképp itt van az egyik Budapesti veszélyeshulladék-tároló látképe. Kirohadt, elfakadt műanyaghordókban tárolt vegyi anyagok a szabad ég alatt. A fotó 2 évvel ezelőtt készült. Forrás: 444.hu

 

Nincs gazdája a veszélyes hulladéknak

 

Természetesen, ezek a példák a leghíresebbek és az eddigi legsúlyosabbak, de jól mutatják azt a veszélyt, amit a hanyagul tárolt és felelőtlenül kezelt veszélyeshulladék-lerakók rejtenek magukban. Az uniós irányelvek és a szlovák törvények is lényegében előírják az ipari tevékenységgel foglalkozó vállalatoknak, hogy mindent meg kell tenniük az ilyen katasztrófák megelőzése, adott esetben elhárítása érdekében.

 

Vereknye esetében a probléma az, hogy a veszélyes-hulladékot megtermelő üzemet a tároló nélkül privatizálták, 15 évvel ezelőtt a nemrég lemondani kényszerült cseh pénzügyminiszter, Andrej Babiš érdekeltségébe tartozó Agrofert vásárolta meg. Így a hulladéknak ma nincs gazdája sem felelőse.

 

A szennyezés nem nagyon ismer község, járás vagy országhatárokat. Ha a csallóközi felszín alatti vizek szennyeződnének, 15 millió embert érintene a katasztrófa.

 

 

Körkép.sk

Nyitókép: pluska.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!