Egy újabb választási kampány végéhez értünk felemás érzésekkel! A megyei képviselői és megyeelnöki tisztségekért induló pártok elsődleges célja az volt, hogy mozgósítsák az embereket a választásokon való részvételre, elsősorban saját választóikat. Meglátjuk, mindezt mennyire sikerült nekik elérniük, de tény, hogy országos viszonylatban a megyei választásokon vesznek részt legkevesebben, félő, hogy ez november 4-én se lesz másképp.
A magyarok által lakott régiókban sem jobb a helyzet, pedig számtalan alkalommal lett kihangsúlyozva, hogy a megyei önkormányzat milyen mértékben és milyen területeken irányítja életünket a régióban. Meg aztán a két magyar érdekeltségű párt kakaskodása sem kedvez a magyar választók részvételének!
De valójában talán pont a mértékkel és területekkel van a baj! Nem érzik elég fajsúlyosnak a választópolgárok a megyékre leosztott kompetenciákat, nem tartják elég fontosnak mindennapi életükben, hiába igyekeznek a jelöltek ennek ellenkezőjéről meggyőzni a kampánygyűlésen folyamatosan gyér számban megjelenteket. A választók fontosabbnak tartják a parlamenti és a helyi önkormányzati megmérettetéseket, mert az előbb említett tétje országos szinten befolyásolja szociális biztonságukat, az utóbbi pedig mindennapjainak történéseit, szűkebb környezetének, közösségének világát befolyásolja látható és tapintható módon.
A megyeszékhelyek esetében a közvetlen kapcsolatrendszer hiánya miatt a választó ezt nem érzi, ezért a megyei választások tétjét sem igazán! A parlamenti választások győzteseiből alakított kormánnyal szinte állandó kapcsolatban van az állami hivatalokon keresztül – adózik, nyugdíjat kap, segélyt kap, ha rákényszerül, védelmet és biztonságot remél. Ha úgy érzi, ezek nem működnek rendesen, legközelebb másik, a többet, jobbat ígérő pártra adja le szavazatát!
A helyi önkormányzat képviselőit, a megválasztott polgármestert pedig ismeri, hozzá tud szólni, ügyes-bajos dolgait rendszeresen intéznie kell a város- illetve községházán. Nem mindegy, hogy ki, hogyan szólítja meg a településen, saját bőrén tapasztalja, van-e helyben egy-egy választási időszakban fejlődés, eltűntek-e a kátyúk, lett-e munkahely, milyenek a helyi rendezvények, jól működik-e a helyi önkormányzat hivatala stb. Ha nem észlel fejlődést, jöjjenek az újak!
A megyék közigazgatási egységekként csak 2001-től működnek, lehet, nem tudtak még újra teljesen beépülni a köztudatba. A megyeszékhely a megyei hivatallal és önkormányzattal együtt kicsit idegennek, megfoghatatlannak tűnik, ha netán intézni valója akad ott az embernek, nem találkozik úgy ismerőssel, mint például otthon, a községházán.
A magyarokat ez még inkább sújtja, mert a megyeszékhelyek többségében nem élnek nagyszámban nemzetiségünk tagjai, a hivatalokban pedig kevesen beszélnek magyarul. Ez utóbbin persze lehetne változtatni egy nagyszámú magyar képviselet elérésével a minket érintő megyékben, de ennek elengedhetetlen feltétele a nagyobb számú részvétel és a magyar érdekeket képviselők megválasztása. Vajon így lesz-e?
Hogyan lehetne fokozni a megyei választásokon való részvételt?
Számunkra a legelőnyösebb egy új megyerendszer kialakítása lenne! A jelenlegi kormányban helyet foglaló Most-Híd harcolja ki a jelenlegi megyerendszer megreformálását, és követelje egy többségében magyarok által lakott megye kialakítását, egy olyan, kellő infrastruktúrával rendelkező megyeszékhellyel, ahol szép számban élnek magyarok is.
Valószínű, hogy koalíciós partnereinek politikai akarata ehhez soha nem lesz meg.
Száraz Dénes
Nyitókép: tvnoviny.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
