Fülek, „A Gyár, a Vár és a Sár” városa

Schnelczer Zoltán, fiatal füleki fényképész gyűjti a régi fényképeket. A Fülek városa történetéről szólókból összerakott egy csokorra valót és ősszel a nagyközönség elé tárta tárlat formájában. A tárlatot most bemutatták Rimaszombatban is, április végéig tekinthető meg.

Elmentem a tárlatra, alaposan megnézegettem a képeket. Tetszettek. Fülekhez mindig is vonzódtam, mindig érdeklődéssel szemléltem a város fejlődését.

A képeket nézegetve mit is láthat a figyelmes szemlélő?

    

Láthatja a háború borzalmai mellett párhuzamosan létező eleven férfihumort, az utcák mentén az üzleteket, kisiparosokat, de a későbbi ünnepi felvonulásokat is.

Bennem a képek láttán több emlék is felmerült. Emlékszem, egyszer azt olvastam, hogy Fülek „A Gyár, a Vár és a Sár városa”. Ez megmaradt bennem. Úgy vélem, ez a „hármas” abban az időben jól jellemezte a várost.

A Kovosmaltról, a Gyárról, kevés képet találtam a tárlaton, de az a pár kép is elég volt ahhoz, hogy elmélázzak. Tudni kell, hogy medvesalji vagyok, nagyon sok ember dolgozott itt tőlünk valamikor. Jöttömben-mentemben velük utaztam a degeszre tömött autóbuszokban, én Losoncra, ők a Gyárba.

Emlékszem, nagyon sok roma származású ember is dolgozott ott. El kell mondanom, hogy a tárlatról hazaérve felkerestem a néhai Nagy Vilmos családját Egyházasbáston, megkérve őket, hogy mondjanak valamit a Gyárról és az apjukról a Körképnek.

„Apánk, Isten nyugosztalja, élmunkás volt az öntödében, állami kitüntetésben is részesült. De nemcsak ő dolgozott az öntödében, hanem a bátyám, a nővérem, és én is.”

mondta Nagy Péter, kissé elérzékenyülve.

Előkeresett nekem két fényképet, egyiket az apjáról, a másikat az öntödei munkások brigádjáról. Ismertem őket én is, kemény medvesalji emberek voltak. Schnelczer Zoltán vállalta, hogy a képeket kiretusálja és besorolja a gyűjteményébe.

Füleken a Gyár már a múlté. Egy-egy részében folyik még a termelés, de ez már nem a régi Kovosmalt.

A tárlat képeinek tanúsága szerint később megindult a lakóházak, panellakások építése a városban. Ezeket nézve újból egy kis büszkeség bizsergett bennem. Emlékszem, hogy az építők, szerelők szintén medvesaljiak voltak, Tóth István, Mede István, Szabó Jenő, hogy csak egy párat említsek közülük. Sokszor dolgoztak három műszakra. Akkoriban a daru forgott a város fölött még éjszaka is. Istenem, de régen nem láttam már darut mifelénk.

A hármas jegyből természetesen még megvan a Vár. A város dicséretére legyen mondva, hogy igyekeznek az idegenforgalmat fellendíteni, bevonva a városnak és környékének egyéb elemeit is. Úgy látom, mindezt sikerrel teszik, de természetesen még sok a tennivaló.

Na és a Sár? A sártól mára a város már megszabadult. Úgy gondolom, hogy egészében véve Fülek egy szép, rendezett városka lett, ahol az előfeltételek is megvannak a további fejlődéshez.

A tárlat is ékes bizonyítéka annak, hogy szépen fejlődnek a kapcsolatok a szomszéd városokkal is, köztük Rimaszombattal.

Rigó László, Rimaszombat alpolgármestere a Körkép kérdésére elmondta, hogy örülnek a jó kapcsolatoknak. Eltökélt szándékuk azt folytatni, hiszen a megye déli részén levő városokat nagyon sok hasonló probléma kötötte össze a történelem során, de most is. És ezeknek a problémáknak a megoldása közös erővel és összefogással talán sikeresebb lehet a jövőben.

Mede Géza

Nyitókép: Utcarészlet a vár alatt

képek: a szerző, a Nagy család archívuma