Csütörtök délután kezdetét vette az I. Szlovákiai Magyar Közgazdászok Találkozója, melynek a komáromi Selye János Egyetem ad otthont. Az esemény „A Kárpát-medence, mint gazdasági tér” címmel kerül megrendezésre.
Az I. közgazdász találkozó megnyitóján a jelenlévők a nemrég elhunyt Pogány Erzsébetre, az SZMKT egykori elnökére emlékeztek, akinek a közgazdász társuláson is túlmutató munkásságát Matus Tibor méltatta.
Ezután Csiba Péter, a Selye János Egyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja mondta el beszédét. Örömét fejezte ki amiatt, hogy „az egész Kárpát-medencéből érkeznek a rendezvényre résztvevők”, és hogy az egyetemi, civil és magánszféra is képviselteti magát a kétnapos találkozón.
A találkozónak otthont adó magyar egyetemmel kapcsolatban elmondta:
„A Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kara Szlovákiában egyedüliként biztosítja, hogy a magyar nemzeti kisebbség tagjai anyanyelvükön, egyetemi szintű gazdasági és informatikai végzettséget szerezhessenek”
Beszédében kiemelte:
„Széles összefogás eredményeként jött létre ez a mai rendezvény, és talán épp az összefogás az, amelynek segítségével a Kárpát-medence továbbra is prosperáló gazdasági övezet maradhat”
Hardi Tamás a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa előadásának központi témája annak a kutatásnak a bemutatása volt, amely a környező országok „Közép-Európa-tudatát” mérte fel.
Vagyis azt, hogy a szlovákiai, magyar, osztrák, romániai, szlovéniai és szerbiai diákok hogyan értelmezik Közép-Európát, milyen elnevezésű régióhoz tartozónak vallják országukat. Hiszen, mint Hardi fogalmazott, ahány nemzet él a térségben, annyiféle módon értelmezi Közép-Európát.
A kutatás szerint a felmérésben részt vevő szlovákiai diákok (akik között értelemszerűen felvidéki magyarok is voltak) 34 százaléka válaszolta azt, hogy Közép-Európához tartozik Szlovákia, 13 százalék a Visegrádi Csoportot jelölte meg válaszként, 11 százalék „kárpát-medencei”, 11 százalék Kárpátok-beli országnak nevezte Szlovákiát. Csupán négy százalék választotta a szláv nemzetközösség megjelölést, szintén 4 százalékot kapott a Pannon-medencei megjelölés.
Hardi Tamás megjegyezte, hogy a felmérés megvizsgálta az adott ország diákjainak kötődését a környező országokhoz, és Szlovákia esetében hangsúlyosan jelent meg Csehország és Magyarország is.
A magyarországi diákok egyébként túlnyomórészt kárpát-medenceinek tartják Magyarországot, kisebb részük Közép-Európába sorolta az országot. Ausztriánál Hardi megjegyezte, hogy a felmérés egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy az osztrák diákok Közép-Európa alatt elsősorban Németországot, Svájcot, Ausztriát esetleg Csehországot értik, de az egykori vasfüggönytől keletre nem nagyon gondolkodnak.
Lelkes Gábor, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság elnöke ismertette a szlovákiai gazdasági helyzetkép felvidéki vonatkozásait, a Baross Gábor tervből kiindulva. Az erdélyi viszonyokat Tánczos Levente-József, a SAPIENTIA Erdélyi Tudományegyetem Csíkszeredai Karának egyetemi tanársegédje mutatta be érzékletesen. Felvidék és Erdély után a vajdasági gazdaság került górcső alá Dobó István, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. szabadkai irodavezetője és a Szerbiai Magyar Közgazdász Társaságnak tagja előadásában.
A második blokk előadásai jelenleg is zajlanak. A pénteki nap előadásairól és a program részleteiről a gazdasag.sk oldalon található tájékoztatás.
KÉPGALÉRIA:
Komjáthy Lóránt
Nyitókép: Körkép.sk/KL
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.