Az újabb belpolitikai válságot előidéző vietnami emberrablásos botrány során a Smer a Kuciak-gyilkosságnál használt eszközöket veti be: ahelyett, hogy látható intézkedéseket foganatosítana, akár bizonyos tisztviselők (például a belügy protokolfőnökének) elmozdításával, masszív retorikai ködösítésbe kezdett.
Peter Pellegrini (Smer) kormányfő szerint az elhurcolt Trinh Xuan Thanh csak két órát töltöttSzlovákiában, Németországban és Csehországban azonban ennél jóval többet. A kormányfő ezzel próbálja relativizálni Szlovákia felelősségét. A jelek szerint tehát a Smer vagy nagyon biztos abban, hogy koalíciós partnerei a végsőkig kitartanak mellette, vagy Robert Fico pártelnök és Robert Kaliňák, a vietnami-ügy „elsőrendű vádlottja” még mindig hatalmas befolyással rendelkezik, ami alól Pellegrini sem húzhatja ki magát.
A Denník N ellenzéki napilap internetes kiadásán ma megjelent cikkében azonban igen éleslátóan mutat rá a legfontosabb különbségre Szlovákia, valamint Németország és Csehország között: a szlovák kormánygéppel vitték ki a schengeni övezetből Thanht, nem pedig a némettel vagy a csehvel. A schengeni határok pedig nem csak szabad átjárásról szólnak, hanem a hatóságok szorosabb és gyorsabb együttműködéséről, amit a vietnamiak Robert Kaliňák szándékos vagy akaratlan közbenjárásával bravúrosan kicseleztek.
Az egész Smer besorakozott Kali mögé
Nem csak Pelelgrini próbálja a csehekre és németekre hárítani a felelősséget. Kaliňák és egykori jobbkeze, a jelenlegi belügyminiszter, Denisa Saková szintén. A Smer kommunikációjához gyorsan csatlakozott Martin Glváč a Smer elnökségi tagja, és Anton Šafárik SIS-igazgató is. Ez utóbbi így fogalmazott:
„Az egész elhurcolás végrehajtása Németországban több napig, Csehországban két napig, Szlovákiában 2 órát tartott. Mégis, az ügy legfőbb vádlottja Szlovákia”
fogalmazott a SIS-igazgató. Peter Pellegrini a Plus 1 Deň napilapnak nyilatkozva ugyanezzel érvelt. A kérdés, hogy mindez mire elég a népszerűségéből 8 százalékpontot elvesztő Smernek. Az ügyben való közvetlen érintettség ugyanis nyilvánvaló, ami ma folyik, az már csak tűzoltás és figyelemelterelés. Természetesen a kormánykritikus sajtót teszik felelőssé a kialakult helyzetért, és az ellenük felhozott vádakat egész Szlovákia elleni támadásnak tekintik (megjegyezzük, épp Szlovákia ápolja a legjobb kapcsolatokat a nyugat-európai fősodrású politikai pártokkal a Visegrádi Négyek közül).
Kicsoda Thanh, miért menekült Németországba, és mit keresett Kaliňák Hanoiban az emberrablás előtt
Vagy egy fontos különbség
František Šebej a Most-Híd tagja, egykori parlamenti képviselője és a parlament külügyi bizottságának egykori elnöke a Denník N-nek elmondta, nem lényeges, hogy melyik országban meddig tartott a vietnami emberrablás akciója. Németországban és Csehországban a vietnami titkosszolgálatok hajtottak végre akciót, amelybe a német hatóságokat nem vonták be. Szlovákiában azonban a kormány legmagasabb szintű képviselői nyújtottak segítséget.
És pont itt van a kutya elásva. A Smer problémája épp az, hogy védekezésként semmilyen érvet nem tud felhozni, csak másra mutogatni. A kommunikációs csapdából nehéz lesz kikerülni: ha elismerik, hogy a vietnamiak megvezették őket, az a belügyminiszter, a rendőrség és a titkosszolgálatok munkáját minősíti (nem is akárhogy), ha pedig nem, akkor a sorok között elkerülhetetlenül beismerik bűnrészességüket.
Egyre több bizonyíték mutat Szlovákiára a vietnami emberrablásos ügyben
A másik logikai probléma, hogy a saját politikai pozíciójukat védeni kénytelen Smeres tisztviselők azt nyilatkozzák, hogy nem tudtak a vietnami emberrablásról. De az ellenzék szerint minimum Kaliňáknak tudnia kellett arról, hogy Szlovákián keresztül vitték ki Thanht, mégsem jelezte senkinek. Pellegrini legutóbbi állítása szerint pedig ő akkor szerzett tudomást Thanh elhurcolásáról, mikor átvette Robert Ficotól a kormányfői széket.
Azzal, hogy a Smer teljes mellszélességgel Kaliňák mellé állt, megkötötte saját kezét, nem rendezheti el a felelősök lemondatásával, tekintve, hogy Kaliňák a Kuciak-gyilkosság után kénytelen volt távozni. A koalíciós partnerek sincsenek könnyű helyzetben, elsősorban a Most-Híd került újra ellentmondásba önmagával.
Bugár dilemmái
A 2016-os választások előtt Bugár még azt vallotta, hogy az SNS nem való a parlamentbe. A Smer – SNS – Siet – Most-Híd kormánykoalíció megalakulását azzal magyarázta, hogy „ez az SNS nem ugyanaz, mint Slota idejében”. A Kuciak-gyilkosságot követően megmentette a koalíciót, amit Robert Kaliňák és Robert Fico távozásával próbált indokolni, jelezve, hogy Pellegrini-kormány nem ugyanaz, mint a Fico-kormány. Erre jött a vietnami emberrablási ügy és Szlovákia nehezen cáfolható érintettsége, épp azután, hogy Bugár Béla most-hidas pártelnök bejelentette, indul a jövőre esedékes államfőválasztásokon.
De ellenzéki berkekben sem örülnek a kormánykoalíció újbóli megroggyanásának. Andrej Kiska jelenlegi államfő minden jel szerint saját pártot szeretne alapítani, és a parlamenti politizáláshoz igazolna át. Ám a jelenlegi helyzet előbbre hozhatja a kormány bukását, így lemaradhat a választásokról.
Épp Kiska és Bugár egymástól függő helyzete lehet a koalíció jövőjének kulcsa. Ha Bugár borítja a koalíciót, és előrehozott választások lesznek, Kiska dönthet úgy, hogy mégis indul államfőnek, és a vegyespárt elnöke ambícióinak befellegzett.
Az SNS egyelőre a radikálisan nemzeti érzelmű választók kegyeiért küzd, akiket oroszbarát retorikájával és a ”konkurens” szélsőségesek lemorzsolásával próbál elérni, aligha akar kiugrani jelenleg a kormányból.
Körkép.sk
Nyitókép: hnonline.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.