Nyitókép: Szinek János/Felvidék.ma

 

Múlt csütörtökön és pénteken kétnapos konferencia zajlott Budapesten a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) szervezésében a magyarok jogvédelméről a Kárpát-medencében.

 

A rendezvényen politikusok, szakértők és egyetemi oktatók tartottak előadást a jogvédelem széles területeiről. Informális módon a DAC-szurkolók elleni rendőrségi fellépés is szóba került.

 

Csütörtökön Csáky Pál (MKP) EP-képviselő a KJI és az EP képviselők együttműködéséről számolt be a kisebbségvédelem terén.

 hirdetes_810x300  

 

Meg kell szólalnunk nemzetközi szinten is

 

Csáky, aki negyedik éve az EP Petíciós Bizottságának a tagja elmondta, hogy sokkal erőteljesebben kellene nemzetközi szintérre vinni a jogsértéseket. „A néma gyereknek ugyanis az anyja sem érti a szavát,“ hangsúlyozta.

 

„Előrelépések is történtek, és vállalnunk kell azt is, ha néha nehézségekbe ütközünk” – mutatott rá.

 

Mint elmondta, felvidéki magyar kérdésben jelenleg hat téma 6 olyan téma van, amely bennünket érint.

 

Ilyen többek között a vasúti kétnyelvűség kérdése, a megállókon ugyanis nem lehet magyarul használni a települések nevét. Csáky szerint az Intenzív párbeszéd hatására immár van megoldás. „A jelenlegi szlovák kormány megpróbálja saját sikereként eladni az ügyet, de a Petíciós Bizottság ehhez nagyban hozzájárult” – hangsúlyozta.

 

A Petíciós Bizottság 6 magyar témát is vizsgál

 

Időközben úgy néz ki, hogy megoldódik a Kolozsvár tábla magyar nyelven való kihelyezésének kérdése is, mely, ha nem rendeződik, komoly pénzügyi bírsággal járó kötelezettségszegési eljárást indítanak Romániával szemben.

 

Az MKP EP képviselője kiemelte, hogy érdemes követni a Petíciós Bizottság üléseit, melyeket az interneten élőben közvetítenek. Csáky főleg azokat a részeket ajánlja, ahol a déli országok hozzák fel nagyon intenzíven a témáikat. „Az olaszok, spanyolok sem maradnak otthon a vitáikkal. Kiviszik Brüsszelbe, aki kénytelen a nemzeti kormányokhoz fordulni. A téma az asztalra kerül. Ez egy eszköz és fegyver is” – fogalmazott Csáky.

 

További magyar szempontból aktuális téma a Pozsony melletti Vereknye szemétlerakatának kérdése, mely veszélyezteti a csallóközi ivóvíz kérdését. A pozsonyi kormány írásbeli ígéretet tett arra, hogy a kérdést másfél éven belül rendezi. A határ mások oldalán élőket is érinti, akik ebből a vízből nyerik az ivóvizet.

 

Csáky megemlítette még a párkányi hulladékégető kérdését, ami ami határon átnyúló petíció. Párkányi és esztergomi polgárok írták alá. „Jóváhagyás nélkül, trükközéssel akarnak veszélyes hulladékot égető üzemet létrehozni a volt papírgyár területén. Ez a téma is az asztalon van” – mondta.

 

A kettős állampolgárság kérdése

 

„Kis téma, mely szintén az asztalon van, de túl sokat eddig nem tudtunk vele kezdeni. Ez a szlovák kettős állampolgárság kérdése. Van egy nagyon elfogadhatatlan törvény, amely egy döntéshez két jogkövetkezményt rendel automatikusan.

 

Ha a szlovák állampolgár úgy dönt, hogy felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszi a szlovákot. A csehek esetében volt egy hasonló, de puhább jog. A szlováknál nincs mérlegelési jog. Semmi nem szabályozza, hogy ezt milyen folyamatban kell megtenni. Múlt héten ajánlottam fel egy komáromi polgárnak. Biztos vagyok benne, hogy az Európai Emberjogi Bíróságra ha beadja az indítványát, biztosan megnyeri. Áttörés valószínűleg nem várható, amíg a németek nem változtatnak a pozíciójukon, mert Németország is tiltja a kettős állampolgárságot, de ad mérlegelési lehetőséget a hivataloknak. A török potenciális vendégmunkások miatt. Áttörés vélhetően nem lesz“ – hangzott el Csákytól.

 

Az EP képviselő további megoldatlan magyar jogsérelemként a második világháborő utáni erőszakolt népességcsere során elkövetett visszásságokat is említette azokra a volt Csehszlovákia polgáraira vonatkozóan, akiket érintett a Csorba-tói kétoldalú egyezmény.

 

„Húzódik a dolog, ami most a Magyar Országgyűlés felelőssége. A magyar oldalon pattog most a labda. Nyomást kell kifejtenünk az Európai Bizottságra, melynek van egy megkérdőjelezhető jogi elemzése, mely kimondja, hogy igen, probléma van, de kevés embert érint. Csakhogy ha egy embert érint, akkor is lépni kellene. Ezért kell továbbvinni a témát“ – hangsúlyozta Csáky.

 

A Beneš-dekrétumok sem lezárt téma

 

A Beneš-dekrétumokról beadott petíció is szóba került. A reális cél Csáky szerint  egy olyan dokumentum elfogadását elérni, melyben Szlovákia bocsánatot kér, hasonlóan, mint Csehország a szudétanémetek kérdésében már megtette.

 

Előadása végén a bencésekkel kapcsolatos oroszvári kastély témája jó kapcsolatban voltam a főapáttal. A probléma Csáky szerint akkor éleződött ki igazán, amikor a témához hozzácsatlakozott az ellopott bencés kolostor Komáromban.

 

„Az állam összes intézményének olajozott együttműködésével 48 órán belül csúnya módon ellopták a bencés vagyont. A főapátban benne volt a lendület. A probléma ott van, hogy a szlovák katolikus lobbi sokkal erősebb a Vatikánban, mint a magyar, és a Vatikán rászólt a főapátra, hogy tartózkodjon nyilvános megnyilvánulástól. Ha a Vatikán ködös ígéretet is tett, hogy majd a vatikáni bíróság rendezi, erre máig nem került sor. Ez az oka, hogy a bencések tartózkodnak” – zárta előadását a néppárti EP-képviselő.

 

Körkép.sk/KZS

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!