Oktatók helyett youtube-tánc, mosoly és könnyek helyett hangulatjelek (smiley), a reális közeg helyébe lépő virtuális világ, a testi kapcsolatokat helyettesítő érintőképernyő, egyszóval az új generációk.
Mintha egy nagy baráti társaságba csöppent volna az ember… Érezte ezt minden érdeklődő január harmadik hetének utolsó hétköznapján Dunaszerdahelyen a Mert nőnek lenni jó polgári társulás idei első klubestjén. A diskurzus témáját a modernkori szájbergyekek adták.
Bartalos Tóth Iveta és Mészáros Krisztina szervezők beszélgetőpartnerei Molnár Péter emberi erőforrás tanácsadó, Štefkovič Patasi Ági pszichológus és Kántor Tímea néptáncoktatók voltak.
Bartalos Tóth Iveta rámutatott, hogy a szájbergyerekek közé a digitális korszak Z és alfa generációját soroljuk. Ez utóbbiba a kamaszok és a húszas évei elején járó fiatalok, míg az előzőbe a pár éves gyermekek és óvodások tartoznak. A rendezvény célja annak meghatározása volt, hogy hogyan kellene a mai gyerekeket navigálni a digitális világban, hiszen az életükre való kihatása megállíthatatlan, sőt, talán megfékezhetetlen. Hozzátette, hogy szülőként olyan megerősítés biztosítható számukra, hogy a fiatalok megismerjék e világ előnyeit és hátrányait, megtanulják az ebben való boldogulást. Majd egy közvélemény kutatást készített, amely a digitális eszközökkel való zsarolására irányult, amely manapság bevett szokás a nevelésben.
A Z és az alfa generáció jellemzői
Molnár Péter elmondta, hogy jelenleg hat olyan generáció él egymás mellett, akik teljesen más jellemzőkkel írhatóak le, s más közegben nevelkednek. A Z generációba az 1995-től születettek sorolandóak, akik már a digitális korban láttak napvilágot, ami az életük részévé vált. Ez a nemzedék kisebb családokban nő fel, s a legtöbb időt töltik az oktatásban.
Az emberi erőforrás tanácsadó elmondta azt is, hogy ők a nap 24 órájában online elérhetőek, s a Google a jóbarátom elv alapján mindenre azonnal rákeresnek a világhálón. Hozzászoktak az írásbeli kommunikációhoz, s számukra szükséges a tanulási folyamat interaktivitása. Elmondta, hogy velük szemben az alfa generáció a 2005-től (mások szerint 2010-től) születettek, a digitális világban való működést szinte már az anya méhében magukba szívják.
A térlátás hiánya
A különböző generációknak néptáncot oktató Kántor Tímea ismertette tapasztalatát, miszerint ezekből a gyerekekből részint a térlátás, részint a kötődés hiányzik, sőt egymás kezét sem fogják meg. Állítása szerint az anya és gyerek közti baba-mama kapcsolat újbóli bevezetésére nagyon hasznosak a tér és kapcsolatot hozó babahordozók.
A tanulási folyamatok lényege
Štefkovič Patasi Ági pszichológus tájékoztatta a megjelenteket, hogy a gyermekek egyik tanulási folyamata az utánozás, a másik a megtapasztalás. Tehát, amit lát, azt teszi. A virtuális világ elvonja tőlük a tapasztalással való tanulást. Ismertette egy ismerőse családjában megtapasztaltakat: náluk a szülők nem használják gyerekeik jelenlétében a digitális eszközöket, így ezek a gyermekeket nem is érdeklik. Hozzátette, hogy az agyi struktúrák átváltoznak, szinte el fog tűnni a logikai gondolkodás, s színre lép a vizuális tanulás. A pszichológus rámutatott arra, hogy ha a családon belül elhagyható a technikai vívmányok használata, akkor a gyermekektől is elvárható, hogy ne használják. Ellenben ha a szülők rendszeresen használják, a gyerek is fogja.
Az optimális megoldás
A beszélgetőest folyamán felmerülő gondolatokat humorral is színesítették. Többek között elhangzott az is, hogy felmérésre lenne szükség, melynek célja kideríteni, hogy az adott gyerek az életkorában felkészült-e arra, amit lát. Az oktatásban megjelent interaktív tábla előnyeiről és hátrányairól is beszélgettek.
Szemléltették az eszköz hasznosságát, ámbár az óvónők, sajnálatos módon, néhány intézményben napi programként alkalmazzák, pl. animációs film levetítése a youtube videómegosztó csatornáról foglalkozások helyett. Így az tapasztalható a gyermekeknél, hogy az idegrendszerük a testükhöz képest lefárad, s ezért a szülők sokszor azt érzik, hogy a csemetéjük hazaérve hiperaktívvá válik.
Szóba került a tudásalapú társadalom is, rámutatva arra, hogy ezeket a generációkat az önállóságuk miatt is leginkább a projektek, valamint az egyenrangú partnerként való kezelésük motiválják. Általánosságban véve ugyanakkor hiányzik belőlük a felelősségérzet, az alkalmazkodás, valamint az érzelmek. Nyugodt szívvel közlik a másikkal véleményüket, méghozzá cenzúra nélkül. De természetesen vannak kivételek, hiszen ha egy szülő meg is engedi gyermekének a digitális eszközök hatását, fontos annak megfigyelése, hogy a gyermek a való világban miként kezeli az emberi kapcsolatokat.
A jó hangulatú kellemes környezetben zajlott beszélgetőest során temérdek tényre mutattak rá a szervezők. Ugyanakkor egyfajta, a szájbergyerekekkel kapcsolatos egységes javasolt bánásmód meghatározása lehetetlen.
A Mert nőnek lenni jó polgári társulás következő, egész napos, nőknek szóló kísérőprogramokkal gazdagított szemináriumára április 21-én kerül sor, melyről szintén beszámolunk olvasóinknak.
Laky Erzsébet
Megosztás:
Címkék: Bartalos Tóth Iveta Főoldal Kántor Tímea Laky Erzsébet Mert nőnek lenni jó Mészáros Krisztina molnár péter Štefkovič Patasi Ági szájbergyerek szülő gyerek viszony Z és alfa generáció
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.