Szinte mindenki ismeri őt a Felvidéken, kis túlzással azt is el lehet mondani, hogy ő is ismer szinte mindenkit itt. Neve kezdetektől fogva összeforr a Rákóczi Szövetséggel, amely 1989-tól a határon túli, elsősorban a felvidéki magyarság szolgáltában áll. Sokan gondolták úgy, hogy Halzl József maga a Szövetség, egyszemélyes intézmény, aki és ami mindenhol ott van, minden felvidéki történést nyomon követ és szívén visel. Most nehéz lesz megszokni, hogy már nem az ő nevével kezdődik a Rákóczi Szövetség! Eggyel hátrább lépett, örökös, tiszteletbeli elnöke lett a Szövetségnek, mert az idő sajnos, nagyúr!
A Magyar Villamos Művek vezérigazgatója volt, amikor szorosabb kapcsolatba kerültünk. Ez abban az időben volt, amikor három magyar párt- MKDM, Együttélés és MPP (FMK) – osztotta meg egymásnak feszülve a felvidéki magyarságot. Úgy visszagondolva, az az egymásnak feszülés mégsem volt annyira kiélezett és durva, mint ez a jelenlegi kétpártos rivalizálás. Talán azért is járt sikerrel az egyesülés 1998-ban.
De ennek ellenére Halzl József úgy gondolta, hogy a szótértés és összefogás érdekében létre kell hozni minden magyarlakta járásban a Város és Vidéke Célalapok és Szakalapok Célalap-hálózatát, az egyes vezetőségekben kapjanak helyet az egyházak, magyar tannyelvű iskolák és civil szervezetek mellett a magyar pártok képviselői is. Ezt fogalmazta meg a hálózat legfontosabb célkitűzéseként.
A Csehszlovákiai Magyar Kultúra Alapítványon keresztül támogatásokat is igyekezett biztosítani a célalapok számára. Érsekújvárba gyakran jött, családi szálak fűzték őt oda, sokat beszélgettünk. Akkor már gőzerővel működött a Rákóczi Szövetség, tele újvári származású tenni akaró emberrel, akik a háború után kerültek át Magyarországra. Sajnos, ma már továbbköltöztek második otthonukból is a végsőbe.
A kezdetek óta nagyon jól látta, hogy a határon túli magyarság megmaradásának és erősödésének záloga az iskola
Ezért a Szövetség legfontosabb feladataként a határon túli iskolai és óvodai beiratkozási programot jelölte meg, melynek támogatásához minden erejével igyekezett megteremteni a szükséges anyagi fedezetet. És ez nem volt egyszerű feladat, hiszen a balliberális hatalom éveiben erre a célra nem igen lehetett kormányzati forrásokhoz jutni.
Az első Orbán kormány magyarországi kedvezménytörvényének oktatás-nevelési támogatása szívügye volt, igyekezett kiszélesíteni az óvodáskorú gyerekekre is. Emlékszem, mennyire elkeseredve mondta egy alkalommal, hogy Horn Gyuláék elvették tőle a diplomata útlevelét, amivel bonyolódott a könyvek, takarékos égők és egyéb támogatások biztonságos határátlépése.
Állandóan úton volt, járta a Felvidéket!
Ha otthon tartózkodott, budai lakásából rengeteget telefonált, buzdított, szervezett. Nem ismert lehetetlent, képes volt felkeresni a polgármestereket, iskolaigazgatókat, hogy segítsenek, fejtsenek ki nagyobb aktivitást annak érdekében, hogy például a csúzi magyar gyerekeket a szülők nagyobb számban írassák a kürti magyar tannyelvű alapiskolába, az ímelyieket a naszvadiba vagy a berencsieket a nagykéribe stb! Boldog volt, amikor egy ilyen családot sikerült meggyőznie személyes beszélgetés formájában!
Tudta, hogy a hangsúly a fiatalságon van, őket kell megnyerni a jövő érdekében. Hosszú évek óta utaztatja a Szövetség által a hátáron túli iskolásokat az októberi 56-os budapesti ünnepségre, a magyarországiakat pedig március 15. környékén a határon túli megemlékezésekre, miközben partnerkapcsolatok is alakulnak szép számmal az iskolák között.
Népszerűek a határon túli fiatalok részére szervezendő magyarországi diáktáborok, az általa megálmodott Glória Victis történelmi vetélkedő a magyarországi és határon túli magyar tannyelvű középiskolák számára szakmai berkekben is jól csengő megmérettetés. Számos egyéb, határon túlra szóló kezdeményezés ötletgazdája volt az elnök úr! Azt vallja, hogy
„Az embert arra tanítja az élet, hogy küzdelem és munka nélkül a siker sem igazi.”
Mostanában ritkábban találkozunk, kissé elsodort minket egymástól az élet. De tudom, hogy lélekben mennyire nehezen viseli el például a pozbai magyar tannyelvű alapiskola megszűnését, ahova annak idején még közösen látogattunk el Lévai Anikóval. Minden ilyen hírt személyes kudarcként él még, pedig ő tehet róla a legkevésbé!
Halzl Józsefet hosszú évek óta úgy ismerem, mint aki nem azt tekinti sikernek, ha kitüntetést kap, most mégis úgy vélem, hogy az MKP által odaítélt, első alkalommal kiosztásra kerülő Felvidéki Magyarságért Díj nagyon jó kezekbe került!
Köszönjük az áldozatos munkát, és jó egészséget kívánunk, Elnök úr!
Száraz Dénes
Nyitókép: beol.hu
Megosztás:
Címkék: Csehszlovákiai Magyar Kultúra Alapítvány Felvidék Felvidéki Magyarságért Díj Főoldal Halzl József MKP Rákóczi Szövetség Száraz Dénes
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.