Több mint egy éves előkészület után az egykori losonci Városháza felújított épületében megnyitották a losonci Városi Múzeumot, átadva az épület felújított belső udvarát és parkolóját is.  A Városháza főbejáratával szemben lévő tér szintén megújult.

 

Falfestmény a Városháza előtti tér oldalában.  Felvétel: Puntigán József.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A megnyitón Alexandra Pivková, Losonc város polgármesterasszonya elmondta, hogy a felújított történelmi épület új feladatot teljesít. Helyet ad a városi önkormányzatnak, az ünnepi alkalmaknak, közösségi rendezvényeknek, konferenciáknak, koncerteknek, kiállításoknak és a Városi Múzeumnak.

 

 hirdetes_810x300  
Felvétel: Puntigán József.

 

A múzeum létrehozásának gondolata 2015-ben született meg. Megálmodói azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a nagyközönség részére bemutassák a város történelmét, egykori életét, aminek teljesítése többé-kevésbé sikerült is.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A földszinti és emeleti termekben több kiállítás várja a látogatókat. Betekintést kaphatnak a korabeli lakáskultúrába, a városban működött zománcozó gyárak (Rakottyay, Strenlicht), az egykori Mier bútorgyár valamint az apátfalvi Poľana textilgyár  történetére és termékeire. Önálló termet kapott a harangöntés, a városban hat ilyen műhely ismert, melyek egyik közel száz éven keresztül működött.

 

Érdekes látnivalót ad az „Égi óragépezet“, melynek számlapja a füleki katolikus templom tornya órájának régi, 2,5 átmérőjű számlapja. A meghajtó óraszerkezet a 19. században készült és a losonci evangélikus templomból való.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A Gyurkovits-terem Gyurkovits Ferenc, losonci festőművész több alkotását mutatja be. Közülük kiemelkedik a „Halottak kihantolása“ c. alkotás, mely a sors kegyének köszönhetően maradt meg, nagyon rossz állapotban. A hatalmas méretű festmény Miroslav Janšto restaurálta, s a terem fő falán teljes mértékben látható.

 

A kép Losonc legtragikusabb eseményéhez, a város 1849. augusztusi pusztításához kapcsolódik. Ekkor a városba érkező orosz sereg katonái arra kényszerítették a lakosokat, hogy a néhány nappal korábban, a losonci gerillák által megölt és eltemetett katonák holttesteit puszta kézzel hantolják ki a földből.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A rombolást követően, a református templom felújítása során bukkantak rá az ún. Losonci kincsre, amely a kor egyik legszebb ékszeregyüttesét hozta napvilágra. A lelet anyagát a budapesti Nemzeti Múzeum őrzi, az ékszerek néhány élethű másolata viszont látható a kincseket bemutató teremben.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Két további terem az „Elődeink iskolájába“ vezeti a látogatót. Összeállítója Marta Galádová, a tárlat az Osztrák-Magyar Monarchia időszakától 1989-ig nyújt betekintést az iskolák berendezéseinek, felszereltségének történetébe.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Érdekes új arculatot kapott a Városháza előtti tér. A teret határoló épület falára a Kubinyi tér korabeli látképét megörökítő falfestmény került,  megújult a teljes kövezete is. Az épület ugyancsak megújult hangulatos, belső udvara mellett egy 40 férőhelyes parkolóhelyet alakítottak ki. A felújítás összesen 360 ezer euróba került.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A losonci Városi Múzeum megalakítása nem új ötlet. A 19. század utolsó évtizedére vezet vissza, amikor az Ipartestület először tűzte ki céljául annak létrehozását. Az akkori helyi sajtó és szervezetek hathatós támogatásával indított gyűjtésen értékes anyag gyűlt össze, melynek nagyobbik része azonban az 1. világháború ideje alatt elveszett.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A gondolat megvalósításába, hogy a háború után megújult anyagokat ismét összegyűjtsék csaknem minden szervezet bekapcsolódott, beleértve a helyi sajtót. A kitartó munka eredményeként figyelemreméltóan szép anyag gyűlt össze.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

A múzeumi állandó kiállítása az Ipartestület épületében 1933 áprilisában nyílt meg, s mintegy 500 műtárgyat és dokumentumot mutatott be. Az anyagot Haász Lajos és Vágó Pál múzeumi őrök rendezték el. Anyagában ott voltak az akkor már nem működő Rakottyay és Sternlicht zománcgyárak, a pakfongyár, a legyezőgyár, valamint az egykori mesterek (szíjgyártók, csizmadiák, mézeskalácsosok, gácsi fazekasok) gyártmányai, dokumentumai.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Az ipartörténeti anyagot történelmi arcképcsarnok, értékes numizmatikai gyűjtemény és a Wagner Sándor polgármester által a 19. és 20. század fordulója idején tervezett városi múzeumi gyűjteményének „maradványa“ egészítette ki, melyet a Városi Tanács bocsátott az iparosok rendelkezésére. Ide került számos festmény, Kossuth-dokumentum, a Jókai Mórral való levelezés anyaga stb.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Megnyitásáról akkor így számolt be a helyi sajtó: „F. hó (április) 23-án vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg ünnepélyes keretek között a losonci Önálló Iparosok mú­zeuma… Megnyitó beszédet tart az Iparegyesület elnöke, Dombrovszky József, a múzeum ere­detét és rendeltetését ismerteti Szabó József, a kultúrbizottság elnöke A múzeum megnyitásán úgy a járás, mint a város is kép­viselteti magát. Délután 5 óra­kor Sichert Károly Rimaszom­batból értékes és tanulságos felolvasást tart „Alkotás—Rom­bolás” címen … Este 8 órakor tár­sas Összejövetel a Polgári Kör helyiségében.” A múzeum anyaga a második világháború végén és azt követő években elveszett.

 

Felvétel: Puntigán József.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!