Múzeumok éjszakája Füleken – Beszámoló, képek

Minden eddigi látogatói rekordot megdöntve, több mint 1700-an voltak kíváncsiak a Múzeumok és Galériák Éjszakája füleki rendezvényére. A kora délutántól késő estig tartó programsorozat keretében a látogatók ingyenesen tekinthették meg a Füleki Vár állandó és három új kiállítását, valamint az esti kulturális programot.

A rendezvény a hagyományokhoz híven a Városi Honismereti Múzeumban kezdődött, az ismert füleki fotós, Schnelczer Zoltán fotósgyűjteményéből összeállított „Hazavár-lakk“ – Egy katona emlékei c. időszaki kiállítással.

   

Schnelczer Zoltán a Körkép.sk kérdésére elmondta, hogy hosszú ideje gyűjti a városra vonatkozó történelmi felvételeket. Felhívást tett közzé, amelynek eredményeként többen megszólították, köztük a kiállított fotók tulajdonosa is.

„A képek egyik főszereplője egy füleki katona, akit több felvételen is lehet látni, de megkértek arra, hogy a neveik anonim maradjanak. Volt egy csapat, amely járta a hadszínteret, a mozgásukról készítettem egy térképet, amely szintén látható. A felvételeket nem egy személy, hanem a csapat tagjai készítették. Vannak közöttük személyes felvételek, olyanok is, melyek a szobabelsőt mutatják be, ahol laktak. A katona a kép hátsó oldalára írt személyes jegyzetet, dátumot, és azt is, hol készült, ami nagyban segítette a felvételek beazonosítását.”

A kiállítást annak  szakmai felügyelője, Kerényi Éva, a rimaszombat Gömör-Kishonti Múzeum történésze mutatta be.

A rendezvény részeként új bejárati díszkaput kapott a Füleki Vármúzeum, melyet Agócs Attila, a város polgármestere adott át. A rövid ünnepségen jelen volt a díszkapu alkotója Szabó Ottó térgrafikus és képzőművész is.

Agócs Attila elmondta, hogy az elmúlt években a rendezvény rendszerint a felső várudvaron nyílt meg, s az „hogy most itt állunk a kapu előtt valahol egy szimbolikus aktus is. A nemzeti műemlék és az alatta lévő viszonylag romos városrész határán állunk. … ez annak a jele is kellene hogy legyen a jövőre nézve, hogy az örökségvédelem, egy várnak a megóvása hogyan tud átnőni egy városmag felújításába.”

Ennek tervei már néhány éve megszülettek és egy sikeres projekt részeivé váltak. Ennek köszönhetően több mint 1 millió eurós beruházás kezdődhet meg, melynek részekémt megújul a Várfelső utca nem rendezett része, a város alatti parkoló, az ottani kisbástya, s ennek részeként készült el a kapu is.

A kaput az alkotó Szabó Ottó mutatta be.

„…mint egy pókháló, úgy kell ezt nézni, egy pókháló, amely a szíveinket rabul tartja…. de lehet ezt nevezni egy fehér fátyolnak is. … engem rabul ejtett a fehér és a fekete … az alkotás nem ezüst színűnek készült, csütörtökön került ki a szendrői gyárból, ahol horganyozva volt, és a horganyzás csillog olyan gyönyörűen rajta, amit csak kb. egy hét múlva, az oxidáció megjelenése után lehet festeni… önökre bíznám, hogy döntsék el milyen színű legyen … ha fekete lesz, akkor lehet lesz látni a ló lábait, de minden más része beolvad majd a háttérbe, ha zöldre festjük, akkor a zöld mögött tűnik el minden …

a szürke olyan semleges dolog, amely mindentől elüt … nincs mélysége, az ezüst a maga nemességével úgy beleordítja magát az arcunkba …várjuk meg, hogy mi történik vele, s amikor az oxidáció megteszi a magáét, mert gyönyörű szürke lesz … s akkor eldöntjük, hogy milyen színe legyek … a rajzolatban nem lehet hibát találni, azt igyekeztem úgy megcsinálni, hogy ne csak a lovat és lovasokat lehessen látni … ha majd nézik, sok mindent felfedeznek benne … a történelmünk zűrzavaros és vérzivataros részleteit, amit az olvasatai alapján eszébe fogja juttatni”.

Az alkotó köszönet mondott azoknak is, akik részt vette a mű elkészítésében, Kovács Károlynak, aki hegesztette, Fazekas Bélának, aki őt segítette és Bánya Józsefnek, aki a kereteket készítette és irányította a kapu beültetésének munkálatait.

A nap leginkább várt eseménye a füleki várdomb alatti „titokzatos” folyosók, a benne berendezett kiállítás hivatalos megnyitása volt, melyre ezúttal is több százan voltak kíváncsiak. A Füleki Vármúzeum új, állandó, „Fülek 1938 – 1945“ című kiállítása a város 2. világháborús történetébe ad betekintést.

A korabeli felvételek, fegyverek, a személyes visszaemlékezések a 20. század legtragikusabb időszakát elevenítik fel. Ennek részét képezi a füleki zsidóság emlékének megörökítése is. A holokauszt áldozatok névlistája a folyosó végén található táblán olvasható.

Mint azt a nap „moderátora”, Titton Viktória, a Füleki Vármúzeum igazgatója elmondta, az intézmény a művészeti alaptól nyert támogatás felhasználásával hozta rendbe a tavaly megnyitott folyosók közül a hosszabbat, s rendezte be a most megnyitott kiállítást.

Köszönhető ez annak is, hogy az év elején közzétett felhívásra sokan jelentkeztek, fényképeket, iratokat hoztak, s nem utolsó sorban naplókat, emlékezéseket, melyek felkerültek a panelekre is. Készültek videofelvételek is azokkal a fülekiekkel, akik átélték a világháború történéseit.

A kiállítás elkészítésének történetét, tartalmát az ötletadó, Maroš Mesiarik, a Vármúzeum munkatársa mutatta be. Köszönetet mondva mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy megnyílhatott a kiállítás. Ebben ott vannak a múzeum munkatársai, a szakemberek, önkéntesek közel 30-an.

Elmondta azt is, hogy kérdésként vetődhet fel, miért kellett Füleken óvóhely. A válasz logikus, mert a város területén egy olyan gyár működött, amely csaknem teljes gyártása katonai célokat szolgált (A1-es hadigyártás), ennek mértéke 1938-ban még csak a termelés  20 %-ka volt, ami 1944-re 80 %-ra nőtt. Nagy jelentőségű volt a füleki állomásnak, ahol a német hadsereg utánpótlás szállítmányai vonultak át.

Ez az akkori szovjet, román bombázóknak nagyon jó célpontként szolgált. Füleken több légvédelmi óvóhely épült, ebből három van a vár oldalában, több a város területén. Ezekről a kiállításon is lehet olvasni. Erről és a kiállítás további részleteiről egy külön írásban tájékoztatjuk majd az olvasóinkat.

A megnyitók sorát a Bebek-toronyban berendezett „Gésa és szamuráj” c. kiállítás zárta, amely szeptemberig lesz látogatható. A tárlat a korabeli japán harcművészettel valamint a szamurájok és gésák mindennapi és közösségi életével ismerteti meg a látogatót.

Az érdeklődők betekintést nyerhetnek Japán régi korszakaiba (1185 – 1868), melyben a szamurájok alapvető befolyással bírtak a társadalomra és a kultúrára. A tárlókban egyedülálló fegyvergyűjteményt, katonai fejfedőket, nyergeket, különböző dísztárgyakat lehet megtekinteni. A gésák életét selyem kimonók, ruhakiegészítők és használati tárgyak mutatják be.

Anyagát a prágai Nemzeti Múzeum alá tartozó Náprstek Múzeum kölcsönözte a Vármúzeum részére. Mint az elhangzott, a tárlat eredetileg Prágában nyílt meg, s nagy közönségsikert aratott. Csehország határain kívül most látható először, mégpedig Füleken.

A rendezvényt a kiállításhoz kötődő zenei koncert, japán harci bemutató, valamint a Slovak Tango zenekar koncertje zárta.

Puntigán József