A rekordhosszúságú űrmisszióból nemrég hazatért Scott Kelly jelentős változásokon ment keresztül. A gravitációhiány miatt 3,8 centiméterrel magasabb lett, a szervezete az űrutazás során hajlamosabb lett a rákra, mivel az űrben 20-szor nagyobb a sugárterhelés, mint a Földön. A csontjai sűrűsége csökkent, és szíve is kisebb lett.
A szokásosnál csaknem kétszer hosszabb űrbéli tartózkodás fiziológiai hatásait vizsgáló tudósok szerint azonban további „tünetek” is hozzáadódhatnak a fentiekhez. Íme négy:
- A zéró gravitáció miatt a testben lévő folyadékok eloszlása megváltozik, az agyban ez látásromlást, akár vakságot is előidézhet. Ez a tünet a rövidebb időt űrben töltő asztronautáknál is megjelenik kisebb-nagyobb mértékben. A folyadékeloszlás megváltoztatja a szem formáját is.
- A csontok, belső szervek és az izmok állapota romlik. Az űrhajósok havonta csontsűrűségük 2 százalékát vesztik el, ez a Földön tartózkodó felnőtt emberekhez képest kétszeres csökkenés. Az izomláz állandó panasz az űrhajósoknál. Zéró gravitációs környezetben fokozott a vesekő kialakulásának kockázata, gyakoriak a csípő- és gerincbántalmak, és lelassul a szervezet regenerációs-képessége. Csökken a szív nagysága, egyelőre nem tudni, miért.
- Az immunrendszer az űrben nagyon gyengén működik. Egyelőre szintén ismeretlen okból.
- A legnagyobb kihívást egy hosszabb űrutazás esetében éppen a pszichológiai problémák jelentik. Az űrhajósok izoláltsága és az ebből fakadó lelki zavarok kockáztathatják a küldetés sikerét, egyszersmind a legénység életét.
Bloomberg.com
Nyitókép: yahoo.com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!