A Politico.eu brüsszeli hírportál egy svéd agytrösztre, a Stockholm International Peace Research Institute-ra hivatkozva ma arról számolt be, hogy Közép-Európában szárnyalt a katonai fegyverkezés 2015-ben, amit elsősorban az Oroszország miatti veszélyérzet indokolt.
A fegyverkezés mértéke nagyobb volt, mint a fejlett és jelentősen gazdagabb nyugat-európai országokban, ahol a védelmi kiadások 1,3 százalékkal csökkentek. Még így is a három nagyhatalom, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia költi a legtöbbet hadászatra, arányaiban azonban Közép-Európa országai intenzívebben fegyverkeznek.
A térség legnagyobb országa, Lengyelország az élvonalban 22 százalékkal növelte védelmi kiadásait 2015-ben az előző évhez képest. Ez 10,5 milliárd dollárt jelent (a NATO által előírt mérték 2 százalék, amit eddig csak négy ország tartott be az egész szövetségből). Románia 11, Szlovákia 17 százalékkal emelte katonai költségvetését.
A nagy kivétel Magyarország, aki nem növelte, hanem csökkentette hadi kiadásait. Egyesek szerint az egyik lehetséges magyarázat erre, hogy Magyarország jobb kapcsolatokat ápol Oroszországgal.
A Politico.eu által idézett svédországi jelentés következtetései Magyarországgal kapcsolatban azonban kétségesek lehetnek. Oroszországgal például Szlovákia is mérsékeltebb és barátibb hangvételt ütött meg, ráadásul még Koszovót sem ismerte el az orosz érdekekre való tekintettel.
A másik ellenérv az lehetne, hogy a globális militarizációs index ranglistáján – amely azt vizsgálja, hogy a társadalom egészéhez képest mekkora a katonai apparátus szerepe – Magyarország közvetlenül Nagy-Britannia után a 65., míg Szlovákia csak a 96., a fegyverkező Lengyelország pedig három hellyel Magyarország után a 68.
Politico.eu, Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: fegyverkezés hadászat hadi kiadások hadügy katonai fegyverkezés katonaság militarizációs index Stockholm International Peace Research Institute
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
