A Právo cseh napilpnak Martin Ayrer kormányszóvivő azt nyilatkozta, hogy a soron következő varsói cseh-lengyel kétoldalú kormánytalálkozón tárgyalhatják a lengyel területi követeléseket. Egy 1958-ban aláírt szerződés értelmében a csehszlovák-lengyel határszakaszt 80 kilométerrel lerövidítették. Az új határ kimérése után azonban kiderült, hogy mintegy 368 hektárnyi lengyel terület Csehszlovákiában maradt.
A lengyel követeléseket Csehország elismeri ugyan, de a területen gazdálkodó magánszemélyek érdekei miatt próbáltak más úton megegyezni Lengyelországgal. A Prága által felajánlott pénzbeli ellentételezést Varsó nem fogadta el. Sajtóértesülések szerint tucatnyi község található az érintett területeken, a pontos lista azonban titkos.
A falvak és az érintett megyék természetesen tiltakoznak a határkiigazítás ellen. A Noinky.cz információ szerint stratégiai megfontolásból sem egyszerű az ügy: a felszín alatt szén és vízkészletek találhatóak, több helyen pedig a közüzemi hálózatok sem is nehezítenék az elcsatolást.
Egyes szakértők szerint Lengyelország követelése nem jogos
Annak ellenére, hogy Lengyelország fenntartja a jogot a határkiigazításra, Jan Bárta, a Cseh Tudományos Akadémia Állam és Társadalomtudományi Intézetének igazgatója szerint Csehország nem tartozik területekkel Lengyelországnak.
Kijelentését azzal indokolta, hogy az 1958-as határkimérés mindkét fél szabad akaratából történt úgy, ahogy történt.
A Károly Egyetem Jogi Karának professzora, Aleš Gerloch szerint csak alkotmánymódosítással lehet megváltoztatni az ország területét, amit előbb el kell fogadnia a parlamentnek.
Sme.sk
Nyitókép: konzervativnyvyber.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.