Orbán: EU régi tagállamai összességében keresnek rajtunk, nem pénzt ajándékoznak nekünk

A múlt mellett a közös jövő is összeköti a magyar és a lengyel népet, nemcsak a kipróbált, ezeréves barátság köti össze őket, hanem a közös elgondolás is a jövőről – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn Varsóban, ahol első hivatalos látogatását tette múlt heti eskütételét követően.

A magyar kormányfő lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel folytatott megbeszélése után, közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: mindketten erős Európát akarnak, részt akarnak venni az Európát javító, felerősítő reformokban, vitákban, és békés fejlődést akarnak. Továbbá erős Közép-Európát akarnak, mert meggyőződésük, hogy ez szolgálja az érdekeiket és egybevág az EU fő céljával, hogy erős régiókból álljon az erős kontinens, és egy erős Közép-Európa sokat adhat az európai kontinens erejéhez – vélekedett.

Hozzátette: nehéz ügyekről is tárgyaltak, így a migrációról is. Ez nem taktikai kérdés, hanem a nemzeti szuverenitás legfontosabb elvi kérdése, hogy ki döntheti el, kik tartózkodhatnak egy ország területén – magyarázta. Megjegyezte: az elődeink „forognának a sírjukban”, ha hagynánk, hogy ne a magyarok, hanem mások mondják ezt meg.

   

Mint mondta, a legnagyobb politikai ügy ma Európában a bevándorlás és a migráció. Azt a parlamentet, amely ma Brüsszelben ülésezik, az európai emberek még a migránskrízis előtt választottak – mutatott rá.

Úgy vélte, egy év múlva választás lesz, és most már mindenki ismeri a kérdés súlyát, így felvetődik, hogy nem lenne-e demokratikusabb megvárni a választást, hogy az újonnan megválasztott parlament zárja le a kérdést. A demokrácia elvét tiszteletben kell tartani – jelentette ki.

A miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta: magyar nézőpontból az EU gazdaságilag „nem a pénz miatt érdekes”, hanem a piacok miatt, a legfontosabb az egységes piac fair versennyel. Jövőorientált uniós költségvetésre van szükség. Valójában az EU régi tagállamai „összességében keresnek rajtunk, nem pénzt ajándékoznak nekünk”, ugyanis a Magyarországnak juttatott pénzek tekintélyes része visszamegy az országukba – magyarázta. Hozzáfűzte: a gazdasági sikereket nem az uniós pénzek alapozzák meg, hanem a népek elkötelezettsége, munkája, teljesítménye.

A kormányfő szerint Lengyelországban olyan dolgok történnek, amelyekből Magyarország sokat tanul, elszántságot, bátorságot merít, elsősorban a családpolitikát illetően. Lengyelország jó példát mutat, ebből igyekszünk tanulni és átvenni, alkalmazni ezt a politikát Magyarországon – közölte.

Morawiecki: az EU új költségvetési céljait nem valósíthatják meg a kohéziós és az agrárpolitika rovására

Morawiecki teljességgel azonosnak minősítette a 2020 utáni uniós keretköltségvetés céljaira vonatkozó lengyel és magyar álláspontot a „régi szakpolitikák”, a kohéziós és az agrárpolitika folytatását illetően. Más célokat – a védelmi politikát, az innovációk támogatását, a migráció kezelését – nem valósíthatják meg az eddigiek rovására – hangsúlyozta. Szerinte azonos a két ország álláspontja a brit kilépés (Brexit) okozta forráshiányok pótlásáról is.

A lengyel kormányfő fontosnak nevezete továbbá, hogy az EU különbséget tegyen a menedéket keresők és a gazdasági bevándorlók között. Ismételten elutasította a menekültátirányítási kvóták esetleges bevezetését. Az ilyen javaslatok szerinte „a tagállami szuverenitás alapjait” sértik. „Itt nem arról van szó, hogy emberek százairól, ezreiről vagy tízezreiről beszélünk-e (…), itt a szuverenitás védelmének bizonyos jelképei is számításba jönnek” – jelentette ki.

„Ha valaki Nyugat-Európában be akarja fogadni a gazdasági bevándorlókat, mi ezt természetesen nem tiltjuk” – mondta Morawiecki, hangsúlyozva egyúttal: „itt a Visztulánál mi döntjük el, ki jön vagy ki nem jön Lengyelországba”.

MTI

Nyitókép: Varsó, 2018. május 14., Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a megbeszélésüket követõen tartott sajtótájékoztató végén a varsói miniszterelnöki hivatalban 2018. május 14-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd