Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete mindenekelőtt elismerte, hogy több más európai államban is bűncselekménynek számít, ha valaki anyagi haszonszerzés céljából segíti az illegálisan érkező bevándorlók belépését, szállítását vagy tartózkodását. Mint írták, ez önmagában nem szükségszerűen ellentétes a nemzetközi emberi jogi normákkal, és indokolható lehet a közrend megőrzésének vagy bűncselekmény megelőzésének legitim céljával.
Rámutattak ugyanakkor, hogy a szerdán megszavazott törvény egyes előírásai „tisztességtelenül kriminalizálnak olyan szervezeti tevékenységeket, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az illegális bevándorlás megvalósulásához„, mint például az információs anyagok készítését vagy terjesztését.
Az ilyen cselekmények kriminalizálása megzavarja az áldozatokat segítő civil szervezetek tevékenységét, és aránytalanul korlátozza az Emberi Jogok Európai Egyezményében rögzített jogaikat. A kampánytevékenység folytatásának és a menedékkérők képviseletének büntethetővé tétele pedig jogellenes beavatkozást jelent a véleménynyilvánítás szabadságába – olvasható a véleményt ismertető közleményben.
A Velencei Bizottság összehasonlította a szóban forgó jogszabályt más, az illegális bevándorlás elősegítését kriminalizáló európai törvényekkel. Aláhúzták: máshol vannak kivételek a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozóan, de ez hiányzik a magyar szabályozásból, ami sérti a nemzetközi jogi sztenderdeket. Mi több, túlságosan széles körű a bűncselekmény tényállásának meghatározása a törvényben, és a szankciók aránytalanok. Példaként hozták fel, hogy egy civil szervezet egy tagjának elítélése akár az egész NGO feloszlatását vonhatja maga után, ami sérti az egyesülés szabadságára vonatkozó jogokat.
MTI/Sme.sk
Nyitókép: REUTERS/Bernadett Szabo
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.