A Katla utoljára 1918-ban tört ki, pedig általában 40-80 évente szokott.

 

Brit és izlandi kutatók szerint a tűzhányó nagy mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki. „Ez a kibocsátás a vulkán aktivitására utal” – mondta Evgenia Ilyinskaya, a Leedsi Egyetem kutatója. Hozzátette: ennek a gázmennyiségnek a felszabadulását valószínűleg magma felgyülemlése okozza.

 

Drón az egyik izlandi lávafolyam felett. Kép: refinedguy.com

 

A szakértők a méréseket repülőgéppel végzik. A Katla a szigetország déli részén található, mintegy 20 kilométerre északra az Eyjafjallajökull tűzhányótól, amely 2010-ben kitörésével az Atlanti-óceán teljes északi térségének légi közlekedését megbénította.

 hirdetes_300x300  

 

A Katla a történelmi adatokat nézve általában 40-80 évente tör ki, ez utoljára 1918-ban következett be. „A Katla kitörése már esedékes.

 

A Katla 1918-as kitörése. Kép: wikimedia

 

Tudjuk, hogy ki fog törni, de nem tudjuk, mikor”– mondta Sara Barsotti, az Izlandi Meteorológiai Szolgálat munkatársa.

 

Kitöréskor a hamu akár 30 kilométer magasra is kilövellhet az atmoszférába.

 

A geológusok napi méréseik során nem találtak riasztó változásokra utaló jeleket. A nagy szén-dioxid-mennyiség azonban figyelemfelkeltő. Ilyinskaya figyelmeztetése szerint a kutatóknak szemmel kell tartaniuk a Katlát.

 

„Más, például hawaii vagy alaszkai vulkánokról tudjuk, hogy a szén-dioxid-kibocsátás hetekkel vagy évekkel is megelőzheti a kitörést” – mondta a kutató. Nem a Katla az egyetlen tűzhányó, amelyet az izlandi kutatók figyelemmel kísérnek. A Jekla és az Öraefajökull is bármikor kitörhet.

 

MTI/Origo

Nyitókép: Earth Chronicles

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!