Donald Trump amerikai elnök és adminisztrációja az összes, 2015 előtt érvényben lévő Irán ellenes szankciót visszaállítaná. Az iráni atomalku megtorpedózása hatalmas érvágást jelenthet Washington európai szövetségeseinek – elsősorban Németországnak és Franciaországnak – akik kétségbeesetten próbálják megmenteni az egyezményt az USA részvétele nélkül is.

 

Trump elnök még májusban lépett ki az Iránt a világkereskedelembe visszacsatoló egyezményből, amelyet „alapvetően hibásnak” és az amerikai érdekekkel ellentétesnek nevezett, mert nem hozta meg az elvárt eredményeket az USA számára – például az iráni nukleáris fenyegetés csökkenését.

 

Azt is felrótta, hogy Irán egyáltalán nem csökkentette ballisztikus rakéta programjában tett erőfeszítéseit, ahogy a megállapodásnak nem sikerült megakadályoznia azt sem, hogy Teherán beavatkozzon más országok – Szíria és Jemen – belügyeibe.

 

 hirdetes_810x300  

Az atomalku feltételei szerint Irán korlátozza nukleáris tevékenységét a szankciók enyhítéséért cserébe. A megállapodáshoz 2015-ben az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína is csatlakozott, ők a mai napig ragaszkodnak a paktum életben tartásához. Hogy megkerüljék a most újra bevezetett amerikai szankciókat, új fizetési módszereken dolgoznak az Iránnal folytatott kereskedelem fenntartása érdekében. (A szankciók a pénzügyi tranzakciókra vonatkoznak, egy barterügylet elvileg hatályon kívül esik.)

 

Vannaka zonban fehér foltok az amerikai büntetőintézkedéseket illetően is. Például még mindig nem tudni, melyik az a nyolc ország, amelyeket az USA akkor sem szankcionál, ha folytatják az olajkereskedelmet Iránnal. A szankciók november 4-én, vagyis most vasárnak kerülnek újra hatályba.

 

BBC.com

Nyitókép: BBC.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!