Felháborodást keltettek Horvátországban és Szlovéniában Antonio Tajani olasz politikus Isztriát és Dalmáciát éltető szavai

Felháborodást keltettek Horvátországban és Szlovéniában Antonio Tajani olasz politikus Isztriát és Dalmáciát éltető szavai, amelyek az olaszországi Basovizzaban hangzottak el – közölte a horvát sajtó hétfőn.

Az Európai Parlament elnöke az isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszok elűzésének emléknapján vett részt a hétvégén, ahol arról beszélt: olasz állampolgárként és  hazafiként minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy felhívja Brüsszel figyelmét arra, mi történt ott az olaszokkal a második világháború után. Beszédé végen azt mondta: „Éljen Trieszt, éljen az olasz Isztria, éljen az olasz Dalmácia, éljenek az elűzöttek, éljenek hazánk értékei”.

Az olasz politikus szavaira először Marjan Sarec szlovén miniszterelnök reagált. Twitter bejegyzésében azt írta: egyesek meg szeretnék változtatni a szlovén történelmet. Ez történik Olaszországban is. majd hozzátette: sajnos olyan politikusok részérő trörténi ez, akik tisztséget töltenek be az Európai Unióban. „Ez példa nélküli történelmi revizionizmus. A fasizmus meg akarta semmisíteni a szlovén nemzetet” – húzta alá szlovén kormányfő.
Tajani kijelentését elítélte a horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) is. A párt szerint Tajani szavai nem méltóak a tisztséghez, amelyet betölt.
Élesen bírálták az EU-parlament elnökét a horvát európai parlamenti képviselők.

   

Biljana Borzan szocialista képviselő szerint sajnálatos, hogy Tajani átvette az olyan szélsőjobboldali politikusok retorikáját, mint Matteo Salvini, akit korábban ő maga is populizmussal vádolt.

Tonino Picula, a regionális az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) párt európai parlamenti képviselőjének szavai szerin Dalmácia és Isztria szenvedett az olasz fasizmus alatt, a szabadságukat és visszacsatolásukat az anyaországhoz pedig a népfelszabadító harcok során nyerték el a második világháborúban, amelyben horvátok, szlovének és olasz antifasiszták is részt vettek.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő szólalt meg utoljára az ügyben. Hétfőn délután újságíróknak nyilatkozva elmondta: felhívta az EP elnökét, akivel szoros barátságot ápol, és magyarázatot kért a kijelentése miatt. „A legélesebben elítéljük és elutasítjuk a kijelentését, amely területi igényre és revizionizmusra utal” – hangsúlyozta Plenkovic. A legnagyobb horvát kormányzó párt, a konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) testvérpártja a legnagyobb olasz jobboldali pártnak, a Forza Italiának, amelynek Tajani is tagja, mindkettő az Európai Néppárt része.

A második világháború vége felé több ezer olaszt mészároltak le a jugoszláv partizánok. A tömeggyilkosságok emlékére az olasz kormány 2005-ben február 10-ét az isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszok elűzésének emléknapjává nyilvánította. Tajani az idei megemlékezésen ennek alkalmából szólalt fel.

A német kivonulás után szlovén és horvát partizánok nyomultak be az isztriai városokba. A civil lakosságot táborba zárták, a nőket megerőszakolták, és sokakat a karsztos vidék kútszerű vermeibe, üregeibe, barlangjaiba,  úgynevezett fojbákba öltek. Amikor a második világháború után a terület Szlovénia és Horvátország között megosztva Jugoszlávia részévé vált, az ott élő olaszok többsége – 150-250 ezer ember – elhagyta otthonát.
Az Isztriai-félsziget 1918-ig osztrák-magyar, majd 1919-1943 között olasz uralom alatt állt.

MTI