A Pénzügypolitikai Intézet (IFP) április közepén megjelent elemzése szerint Szlovákia az OECD átlagától jóval nagyobb adóterhekkel sújtja a munkabéreket.

 

Az átlagos szlovákiai munkavállaló adóterheinek mértéke 2015-ben lényegében nem változott, állapította meg az OECD. Az adóterhek jelentősebb csökkenését tapasztalhatták az alacsonyabb jövedelmű alkalmazottak, köszönhetően a járulékokból levonható tételeknek.

 

A szlovákiai adórendszer továbbra is a családosokat részesíti előnyben az egyedülállókkal szemben, de nagyon gyengén motiválja a nem dolgozó házaspárokat, hogy munkát keressenek és így növeljék bevételeiket. Mindez az IFP jelentésének bevezetőjében olvasható.

 

 hirdetes_810x300  

A bér 41 százalékát adóként viszi el az állam

 

Szlovákiában a munkabérre kivetett adóteher átlagos értéke 41 százalék, vagyis a munkáltató bérköltségéből ennyit kell különböző adók és járulékok formájában az állam felé elvezetni. Ez az OECD 34 tagállamának átlagához képest 5,1 százalékkal magasabb, a rangsorban pedig a 12. legmagasabb.

 

Leegyszerűsítve, ha a munkáltatónak 100 eurójába kerül egy foglalkoztatott, abból 41 euró az államkasszába folyik. A Visegrádi Négyek országai közül a munkabérre kirótt terhek Magyarországon a legmagasabbak, 49 százalékkal (OECD szinten ez a negyedik legnagyobb). A legtöbb adót és járulékot a belgák fizetik (55 százalék).

 

jarulekok_forrás_IFP_korképsk
Járulékterhek az OECD országaiban, forrás: IFP/Körkép.sk

 

 

Az IFP szerint – a munkáltatót érintő terhektől eltekintve, – a dolgozók által elvezetett adó- és járulékterhek Szlovákiában az egyik legalacsonyabbak, a Visegrádi Négyek között pedig a legkevesebb (23 százalék). Ez azonban azt is jelenti, hogy leginkább a munkáltatókat sújtják a kötelezettségek, közvetve pedig rontják a kevésbé képzett munkaerő esélyeit a munkapiacon.

 

Az IFP megállapítását az is  alátámasztja, hogy Szlovákiában az adóterhekre nagyon érzékeny kis- és középvállalkozások foglalkoztatják a dolgozók közel 70 százalékát, vagyis az adóemelés növeli a munkanélküliséget – és fordítva. Nőhet a foglalkoztatottság az elvezetések csökkentésével. Nem csoda, hogy a legtöbb politikai párt programjában szerepel az adó- és járulékterhek jelentős mérséklése.

 

A pártok megígérték, a kormánykoalíció már nem

 

Más a helyzet a kormányprogrammal, ahol elsősorban nem anyagi, hanem adminisztratív tehermentesítést tűztek ki célul a vállalkozók megsegítésére. Kivételt képeznek a mezőgazdasági szektor szereplői, akik ígéretet kaptak a járulékcsökkentésre. Bár a jogi személyek esetében vannak enyhítések (21 százalékos nyereségadó, adólicenc eltörlése), ezek legfeljebb közvetve hatnak a bérköltségekre.

 

Magyarul, a kormány csökkenteni akarja a vállalkozók ügyintézési terheit, de nem ígéri sem a járulékterhek befagyasztását, sem azok csökkentését.

 

Pedig a koalíciós partnerek közül a Most-Híd, a Sieť és az SNS programjában is szerepelt a járulékterhek csökkentése, ennek ellenére erre jelenleg nincs kilátás.

 

A helyzeten a második Fico-kormány tavalyi intézkedése sem segít, ami az alacsony bruttó bérrel (minimálbértől 570 eurós bruttó fizetésig) rendelkezők számára alacsonyabb adóterheket ró ki.

 

És azt sem szabad elfelejteni, hogy a foglalkoztatott személy számára mindaddig átláthatatlan lesz munkájának valódi költsége, amíg négy bérrészt kell megkülönböztetni: nettó bért, jövedelemadót, alkalmazott által elvezetett adókat és járulékokat, valamint a munkáltató által elvezetett adókat és járulékokat.

 

Körkép.sk, IFP

Nyitókép: sme.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!