Az Európai Unió kőolajfüggősége jelentősen nőtt 2015-ben – állapította meg a brit székhelyű Cambridge Econometrics jelentése, amit a Transport&Enviroment civil szervezet kérésére készített.

 

Az Unió tavaly több mint 215 milliárd eurót költött a kőolaj importjára. Az Unió piacán ebből legtöbbet az orosz Rosznyeft és Lukoil cégek profitáltak, az összes európai értékesítés egy harmada az ő kezükben van 20 százalékos piaci részesedést tudhat magáénak a norvég Statoil és a szaúdi Saudi Aramco. Az EU-n kívüli országok biztosítják az Unió kőolajszükségletének mintegy 80 százalékát.

 

WhoSuppliesEuropesOil_ENG_0_transportenvironment_org
Európa legnagyobb kőolajbeszállítói. A sokat kritizált és szankciókkal sújtott Oroszország található az első két helyen. Forrás: transportenvironment.org

 

Untitled_transportenvironment_or
Így változott Európa kőolajfüggősége az ezredfordulótól. Energiaéhség. Az elktromos autók belátható időn belül ezt még nem tudják orvosolni. Forrás: Transportenvironment.org

 

 hirdetes_400x285  

A V4-ek a legkiszolgáltatottabbak

 

A brit elemzés szerint a V4-ek vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, ezért Kelet-Európában nőtt az energiafüggőségből adódó geopolitikai kockázat.

 

A legsérülékenyebb országnak Szlovákia bizonyult. Az EU tagállamai közül Szlovákiát fenyegeti leginkább az kőolaj-csap elzárásának veszélye – utána következik a sorban Magyarország, Csehország és Lengyelország, majd Görögország. Ez utóbbi szükségletének 40-át iraki kőolajból fedezi.

 

Závislosť-EÚ-na-dovoze.-GRAFIKA-TE-810x632_euractiv_sk
Európa egyes országainak kiszolgáltatottsága – minél több helyzről biztosítja az adott tagállam a kőolajszükségleteit, annál kevésbé kiszolgáltatott. Forrás: Euractiv.sk

 

Szlovákia azonban 100 százalékban  orosz kőolajat importál, vagyis egy oroszországi politikai vagy gazdasági válság komolyan veszélyeztetné a Slovnaft működését és vele az üzemanyag-ellátás folytonosságát.

 

Magyarország valamelyes jobb helyzetben van, mert orosz kőolajon kívül iraki fekete aranyat is importál, igaz csak 7,1 százalékban – ill. 1,4 százalékos arányban fedezi szükségleteit Szaúd-Arábiából, ugyanilyen arányban Azerbajdzsánból.

 

Csehország még ennél is kevésbé függ az orosz kőolajtól (56,5 százalék), mert jelentős mennyiségű nyersolajat vásárol Azerbajdzsántól (31,4 százalék) és Kazahsztántól (11,1 százalék).

 

Untitled_transportenvironment_org
Európa kőolajbeszállítóinak politikai stabilitása. Minél magasabban helyezkedik el a grafikonban az adott ország, annál ingatagabb a politikai rendszere. Forrás: Transportenvironment.org

 

euroactiv.sk, Körkép.sk

Nyitókép: TransportEnvironment.org

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!