Peter Kažimír (Smer) pénzügyminiszter bejelentése alaposan meglepte a biztosítótársaságokat, miszerint az államnak a jövőben 8 százalékos speciális illetéket lesznek kénytelenek fizetni. Az illeték a nem-életbiztosításokat érintheti.

 

Az újonnan megadóztatott tételek közé tartoznának a balesetbiztosítások, az autó és lakásbiztosítások, bármilyen vagyonbiztosítás, de még a felelősségbiztosítás is. Ez azt jelenti, hogy aki 50 euró házbiztosítást fizet, abból az államnak 4 eurónyi haszna lesz.

 

A biztosítótársaságoknak ez veszteséget jelent, így emelniük kell majd a biztosítások árát. Vagyis, aó kivetett illetéket továbbterhelnék az ügyfelekre.

 

 hirdetes_300x300  

Nem kis összegekről van szó

 

A második Fico-kormánynak köszönhetően a biztosítók a nyereségadón kívül eddig speciális illetéket fizettek, ami eredetileg idén megszűnt volna. Ehelyett azonban a kormány azt a duplájára emelte (oly módon, hogy a jövőre nem csak a kötelező autóbiztosításokra, hanem az önkéntes biztosításokra is kivetik).

 

Danko már a kampány során is feszegette a témát, bár ő "csak" 6 százalékig menne el, forrás: hnonline.sk
Danko már a kampány során is feszegette a témát, bár ő „csak” 6 százalékig menne el, forrás: hnonline.sk

 

Ráadásul nem is Kažimír vetette fel először az ötletet a biztosítók extra adóztatására. Andrej Danko (SNS) a választási kampányába is belefoglalta, igaz, hogy ő csak 6 százalékig ment el.

 

Mennyit ér ez az intézkedés az államnak? A nem-életbiztosítások tavalyi összértéke 985 millió euró volt, ami 2014-hez képest 3 százalékkal nőtt (több autó- és felelősségbiztosítást kötöttek). Az extra-adó bevezetése esetén ebből az összegből közel 80 millió euró ütné az állam markát.

 

A lánc végén állók faraghatnak rá

 

Az új adó bevezetése után három lehetőség áll fenn. A biztosítók vagy saját nyereségük rovására számolják el az egészet (erre nincs reális esély), vagy csökkentik a közvetítők jutalékát (ebben van ráció, de azzal fenyeget, hogy visszaveti az értékesítést), vagy pedig az egészet az ügyfelekre terhelik tovább (általában ez a leggyakoribb eredmény).

 

Az állam a "könnyebb" utat választaná - a biztosítótársaságokat már most sem kedvelik túl sokan, forrás: azet.sk
A kormány a „könnyebb” utat választaná – a biztosítótársaságokat megadóztatná, de hogy ki mindenki fizeti meg az árát, azzal nem foglalkozik, forrás: azet.sk

 

A Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint a biztosítótársaságok nyeresége az elmúlt évben ötödével esett vissza, kb. 130 millió euróra. Ennek okai a szigorú uniós előírások és a fenntartási (értsd: közvetítői hálózat fenntartási) költségek emelkedése.

 

A Biztosítótársaságok Szlovákiai Szövetségének elnöke, Jozefína Žáková szerint

 

„Az új illeték eredményeképpen a biztosítók veszteségesek lehetnek, a kisebb biztosítók távozhatnak a piacról és kénytelenek lesznek emelni a biztosítások árát”

 

Žáková azt állítja, hogy az autóbiztosítási piac már most is veszteséges, legfeljebb nullszaldósan tudnak belőle kijönni a biztosítótársaságok.

 

A Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa, Vladimír Baláž úgy véli, az emberek a drágulás ellenére sem fogják felmondani az önkéntes biztosítások szerződéseit. „Hogy felmondanák a biztosítást? Kétlem. Elég nagy ott a mozdulatlanság”, mondja a szakértő.

 

A legdrágább biztosítástípus a balesetbiztosítás volt a tavalyi évben. Átlagosan 354 euróba került, egy évvel korábban pedig 374 euró. Ebből kiindulva egy 350 eurós biztosításon az állam 28 eurót keresne pluszban (ehhez ugye jönnek még a már meglévő illetékek és adók).

 

Sokan közvetítőn keresztül kötik a szerződést, akik gyakran kínálnak kedvezményeket, ami azt jelzi, hogy van hely csökkenteni a közvetítők jutalékain. Ugyanakkor a jutalékok csökkenésével megszűnhetnek a kedvezmények is.

 

Alku tárgya lehet az illeték nagysága

 

A DenníkN információi szerint az illeték bevezetésének bejelentése után a miniszterek döntése értelmében a pluszbevétel a belügyhöz, a gazdasági és a környezetvédelmi minisztériumhoz kerülhet. Egyelőre a 8 százalék is változhat (lefelé).

 

Az, hogy az SNS is csak 6 százlékig ment el, valószínűsíti, hogy a pénzügyminisztérium azért hozakodott elő a viszonylag magas, 8 százalékkal, hogy legyen miből alkudni. A kérdés már csak az, meddig engedik elmenni a biztosítókat. A választókat érintő érvek mindenesetre egyelőre még nem hangzottak el.

 

A kormány többeknél is kihúzta a gyufát

 

A pénzügyminisztérium több vállalatot is kiakasztott azzal, hogy a korábban megígérttel ellentétben nem csökkenti a bankokra kirótt speciális illeték nagyságát. Több bank is emelte szolgáltatásainak árát, köztük az egyik legnagyobb hazai pénzintézet, a Tatrabanka. A vállalatok nyereségadóját ugyan csökkentették 22 százalékról 21 százalékra, ugyanakkor új egészségbiztosítási járulékfajtákat vezettek be az osztalékra.

 

Baláž az új adóztatással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány a legkevésbé konfrontatív területet célozta meg adóival:

 

„Bevételre a nagy cégek esetében lehet a legkönnyebben szert tenni, amelyek stabil bevételekkel rendelkeznek. És ez a legkevésbé népszerűtlen lépés. Mutasson nekem valakit, aki szereti például a biztosítókat? Nem azt mondom, hogy ez helyes, csupán azt, hogy az állam a legkisebb ellenállás útját választotta”.

 

DennikN.sk/Körkép.sk

Nyitókép: teraz.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!