Míg itthon egyelőre nagy a csend a transzszibériai, széles nyomtávú vasútvonal körül, addig az Európával való kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése érdekében Kína Nagy-Britanniáig terjeszti vasúti teherszállítási programját.
Január 1-jén indult el az első kínai szerelvény Zhejiang tartomány keleti részéből, hogy 12 ezer kilométert tegyen meg és 18 nappal később Nagy-Britanniába érkezzen. A vonat egyebek mellett ruhákat, táskákat és bőröndöket szállít. Útja során keresztül halad Kazahsztánon, Oroszországon, Fehéroroszországon, Lengyelországon, Németországon, Belgiumon és Franciaországon.
Ezzel London lesz a tizenötödik európai nagyváros, ami rákapcsolódik a kínai „Egy öv, egy út”program hálózatára, ami a gyakorlatban a modern Selyemút kiépítését jelenti. A programot Xi Jinping kínai elnök kezdeményezte még 2013-ban.
Felértékelődő vasút, hanyatló víziszállítás
A vasúti szállítás nem elhanyagolható fontosságú. Bár a legolcsóbb és legnagyobb teherbírású szállítási mód még mindig a hajózás, a vasútvonalak egyre inkább felértékelődtek. Ennek két oka van. Az egyik, hogy egy mozdony csak 200 konténert tud célba juttatni a nagy teherhajók 20 ezer konténeres kapacitásával szemben, legfeljebb csak fele annyi időbe telik a szállítás – Az Unióba átlagosan két hét alatt ér ide a mozdony, míg a hajószállítás 30-60 napot is igénybe vehet.
A másik ok sokkal inkább gazdasági jellegű. A nagy konténerhajók válságba kerültek. A 2000-es évek elejétől iszonyatos versenybe kezdtek ebben az ágazatban, ha valaki megépített egy 15000 konténeres hajót, a versenytársa egy 20 ezreset építtetett, majd valaki más egy 25 ezreset. A 2008-09-es gazdasági válság miatt azonban csökkent az áruforgalom, és a hatalmas hajók csak félkapacitáson működtek.
A koreai Hanjin teherszállító-vállalat (egyike a 12 legnagyobb vízi teherszállító óriáscégnek) csődje is ennek következménye. Tavaly szeptemberben 14 milliárd dollárnyi áru rekedt kint a nyílt tengeren, mert a Hanjin fizetésképtelensége miatt nem engedték kikötni hajóit.
Milliárdos beruházások – a terjeszkedő Kína
A kínai kereskedelmi utak fontosságát az is jelzi, hogy három évvel ezelőtt a Transzszibériai vasút is elvesztette a Föld leghosszabb vasútvonala címet, helyét pedig a 9977 kilométer hosszú, Kína-Spanyolország vonal vette át, ami a Kína keleti végén található Yiwu városától a spanyol fővárosig, Madridig vezet. A kínai kormány 40 milliárd dollárt költött erre az egy vonalra.
Kína további 503 milliárd dollárt áldoz az európai piachoz történő összeköttetések kiépítésére. A Modern Selyemút építése óta létrehozott korridorok mentén fekvő országokkal nagyjából 2500 milliárdos kereskedelmet tervez lebonyolítani az első évtizedben (2025-ig).
Kína a belföldi vonalakat sem hanyagolja el. Tervei szerint 30 ezer kilométer új gyorsvasutat hoz létre, amelyek a legnagyobb 80 kínai várost kötik majd össze. Ez a szlovák-magyar határ hosszának 45-szorosa.
Kínának óriási szüksége van az új piacokra. Gazdasága évi 6,7 százalékkal bővült tavalyelőtt, ami a megszokottól alacsonyabb ugyan, de még így is messze megelőzi a legfejlettebb nyugati államokat. Ám nem csak Európa felé nyit, hanem Afrikában, Dél-Kelet-Ázsiában és Latin-Amerikában is több vasúti projekten dolgozik. Gazdasági terjeszkedése nem csak a kereskedelemre szorítkozik: Nagy-Britanniában például francia-kínai koprodukcióban készül a Hinkley Point-i atomerőmű, ami 2025-ben készül el, és 6 millió háztartás lát majd el energiával, 6000 állást hoz létre, és 18 milliárd euróba kerül.
Szlovákia ebből is kimarad?
Szlovákia az ukrán válság 2014-es kirobbanása óta egyre hátrányosabb helyzetbe kerül a keleti kereskedelmi előnyök kiaknázása tekintetében. Oroszország határozottan kijelentette, hogy fel fogja számolni az Ukrajnán, Szlovákián át Nyugatra szállító földgázvezetéket. Emiatt Szlovákia évi 640 millió eurótól esik el.
Egy másik rendkívül fontos infrastrukturális beruházás is várat magára, mégpedig az első Fico-kormány idején kezdeményezett Transzszibériai vasútvonal meghosszabbítása Szlovákián keresztül Bécsig. Az Ázsiában használt szélesnyomtávú vasút nyugatabbra tolásának terve eredetileg úgy szólt, hogy Pozsonyban végződik majd, ahol egy nagy, 3000 munkahelyet létrehozó átrakodóállomás létesülne.
Végül Fico második kormánya képtelen volt elérni, hogy Pozsonyban maradjon az átrakadóállomás, és a legutóbbi tervek már Bécsről szólnak.
A legutolsó információk szerint azért nagy a csönd a projekt körül, mert nem sikerült kellően alátámasztani a megtérülést, gondot okoz megoldani, hogy, amennyiben megvalósul a vasútvonal, a Kínából jövő vagonok ne üresen térjenek vissza.
A fentebb említett Kína-Spanyolország vonalon ezt úgy oldották meg, hogy spanyol olívaolajjal pakolják tele a szerelvényeket.
Körkép.sk, Bloomberg.com, Economist.com
Nyitókép: Praguemorning.cz
Megosztás:
Címkék: egy öv egy út Európa Főoldal kereskedelem Kína Nagy-Britannia Oroszország selyemút Szlovákia transzszibériai vasútvonal
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.