Németországban még mindig zajlik a hajtóvadászat a berlini teherautós merénylő cinkosai után. A tunéziai származású Anis Amrit például a hatóságok veszélyes elemként tartották számon, de mivel nem voltak papírjai, „nem utasíthatták” ki, nem volt ugyanis hova (erről a témáról bővebben ide kattintva olvashat).
Hasonló a helyzet 224 másik, Németországban tartózkodó bevándorlóval, és közülük csak 62-t sikerült kitoloncolni hivatalosan. Őket azonnali hatállyal deportálták.
Aki ugyanis nem rendelkezik papírokkal, azt a hatályos törvények értelmében nincs hova visszaküldeni. Épp ezért fordulhatott elő, hogy a migránsok szándékosan tüntették el vagy semmisítették meg papírjaikat.
Nehéz tehát bizonyítani, hogy mi a származási országa egy-egy bevándorlónak, mindegyikük lingvisztikai és etnikai vizsgálata pedig rendkívül költséges és időigényes feladat. Nem beszélve arról, hogy a kiutasítás sem olcsó dolog, sokszor ugyanis repülőgépre rakják, és így deportálják a kiutasított bevándorlókat.
Jót tesz a terrorizmus a hadiiparnak
Miközben Európa vezető hatalmai képtelenek megbírkózni a migránsválság okozta kihívásokkal, egyes gazdasági ágazatok új erőre kaptak. A 2008-09-es gazdasági válságot követően a legtöbb európai ország leszerelt, fegyvereit eladta, védelmi kiadásait pedig csökkentette. Ennek az időszaknak azonban, úgy tűnik, vége.
A NATO vélt gyengülése, a kelet-ukrajnai konfliktus és az Oroszországtól való félelem kifejezetten jót tett a hadiipari és biztonsági cégek piacának. Karácsony előtt az európai vezetők megegyeztek, hogy drasztikusan emelni fogják a katonai fejlesztésekre szánt összegeket a jelenlegi 25 millió euróról 500 millió euróra. Ezzel Európa lesz a negyedik (Nagy-Britannia, Franciaország és Németország után a negyedik) legtöbbet beruházó „állam” a hadiipari fejlesztések területén.
Párhuzamos szövetségek?
Az Európai Bizottság ösztönözné a fegyvervásárlásokat is, a tagállamok közösen is vásárolhatnak majd fegyvereket vagy katonai eszközöket 5 milliárd euró erejéig. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha több tagállam úgy dönt, hogy, például, drónokat szeretne vásárolni, akkor azokat megrendelhetik közösen ugyanattól a vállalattól egy szerződés keretében. Az Európai Beruházási Bank is elkezdte a hadiipari projektek anyagi támogatását.
Az EU-s tagállamok összesen évi 200 milliárd eurót költenek védelmi kiadásokra, de ez az irdatlan összeg még mindig 12 százalékkal alacsonyabb, mint 2007-ben volt, a gazdasági válság előtt. Az Unió NATO-hoz fűző kapcsolata is jórészt arról szól, hogy a Szövetség tagállamainak zöme, pár kivételtől eltekintve, nem költ annyit hadi kiadásokra, mint azt a NATO előírja.
Így az USA-t terhelte a költségek három negyede. Ráadásul a rendszerváltás utáni Unió eddig képtelen volt megoldani az európai vonatkozó válságokat, legyen szó a balkáni háborúkról, a grúz háborúról, vagy a migránsválságról. Az USA-nak értelemszerűen nem tetszik egy NATO-val párhuzamos védelmi szövetség létrehozása, de míg az orosz-ukrán konfliktus kezelésében az USA érdekelt, a migránsválságéban nem.
Körkép.sk, Politico.eu, Welt.de
Nyitókép: friendsofeurope.org
Megosztás:
Címkék: berlini merénylet EU európai unió Főoldal hadiipar NATO Oroszország Szlovákia védlmi kiadások
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
