Automatizált rendszer a bírságok kiszabására, különadók a nem-életbiztosításokra, szigorítások a munkanélküli hivataloknál, osztalékok megadóztatása, és még sorolhatnák. Egy sor olyan intézkedéssel élt az állam, amivel igyekszik növelni bevételeit. De ez csak a jéghegy csúcsa. Bugár Béla (Most-Híd) és Robert Fico (Smer) kormányfő szeretnék kitolni a kormányt megzabolázó adósságplafont.

 

Az adósságplafont még 2011-ben fogadták el (2012 januárjától hatályos) mégpedig épp a Radičová-kormány és az akkor ellenzéki Smer közös egyezsége alapján. Feladata hogy megakadályozza a mindenkori kormányzat mértéktelen pénzszórását.

 

Legutoljára a Most-Híd közlekedésügyi minisztere vetette fel a plafon eltörlését vagy módosítását, azzal indokolva az ötletet, hogy az államadósság növelése árán szerzett forrásokból vásárolnák fel például az R7-es alatti telkeket.

 

 hirdetes_810x300  

Robert Fico és Bugár Béla – ez kicsit sem meglepő – egyetért. A hivatalos indoklás szerint az infrastrukturális beruházások befejezéséhez további 5-7 milliárd euróra lesz szüksége a kormánynak, miközben a négysávos autópályákra szánt keretet már kimerítették, és újabb uniós pályázati időszakra aligha lehet számítani.

 

Az adósságplafon kitolásához azonban alkotmányos többségre vagyis  az ellenzék támogatására is szüksége van a kormánynak. Tekintve, hogy a március óta eltelt időszak több vitatott törvényjavaslataiból a triumvirátus módszeresen kihagyta az ellenzéket, nehéz elképzelni, hogy konszenzus születne a kérdésben.

 

A pénzügyminiszter, Peter Kažimír (Smer) először a 21 parlamenti hellyel rendelkező SaS-szel egyeztetne a „beruházási kivételről”, de Sulík pártja nem áll kötélnek.

 

„Ez csak egy újabb módszer az [állam]adósság növelésére. Ha beruházni akarnak, csökkentsenek más kiadásokat, például korlátozzák az fosztogatást”

 

A pénzügyminisztériumnak egyébként még előzetes elképzelése sincs arról, mennyire és milyen módon tolná feljebb az adósságplafont. Kérdés, hogy az autópályákat, gyorsforgalmi utakat fogják csak ilyen módon finanszírozni, vagy az összes infrastrukturális beruházást. Az pedig egy másik kérdés, hogy miért pont abban az ágazatban akarnak kivételt, ahol óriási túlárazások történtek, és ahol 10-15 millió euróval többe kerül egy kilométer autópálya megépítése, mint Nyugat-Európában.

 

Szlovákiában jelenleg az államadósság mértéke a bruttó hazai termék 53 százaléka (az első Fico-kormány előtt 29 százalék volt, 2010-ben 41 százalék).

 

A mostani 53 százalék is már átlépte az adósságplafon tűréshatárát, de magyarázkodáson kívül másra nem kárhoztatja a kormányt. Azonban az említett 5-7 milliárd euró 6-9 százalékkal dobná meg az államadósság mértékét.

 

Ha a kormány törvényi módosítás nélkül lépné meg az adósság növelését, az akár bizalmi szavazást is vonhatna maga után.

 

 

DennikN.sk, Körkép.sk

Nyitókép: markiza.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!