Január 17. és 20. között zajlott a Svájcban a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF), amely rendszerint a világ vezető politikai és gazdasági elitjének éves összejövetele – luxuskörülmények között. Az idei sok tekintetben különbözött a korábbiaktól. A Fórum remek alkalom lett volna arra, hogy az uralkodó elit tárgyaljon egymással a problémákról, de az idei WEF a gondok felsorolásán kívül sok újat nem nyújtott. 

 

A minden évben a svájci Alpokban, egy Davos nevű városkában megrendezésre kerülő Világgazdasági Fórum kezdi elveszíteni velejét. Miközben a világrend átalakulóban van, és a liberális politikusok és gazdasági guruk komoly veszteségeket szenvedtek el (Brexit, Donald Trump megválasztása), a korábbi évekhez képest még kevesebben jelentek meg az elit képviselői közül Davosban.

 

Sokat elmond a világ országainak együttműködéséről, hogy idén sem vett részt a Fórumon Angela Merkel német kancellár (már másodszor hagyta ki), a kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau, aki inkább saját országában indult körútra. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sem vett részt rajta, pedig a találkozónak otthont adó hotelben luxuskörülmények uralkodnak a bárban is.

 

 hirdetes_810x300  

Keserű megjegyzés az egyik résztvevő újságírótól: Davosi beszélgetés a dühös középosztályról. A középosztályt képviselő emberek száma az előadóteremben (beleértve a dühös újságírókat is): nulla. 

 

Ami ott történik, az ott is marad

 

Egyes vélemények szerint a davosi fórum inkább már csak egy üzleti-kereskedelmi show, ahol sok minden elhangzik, de vajmi kevés valósul meg belőle. A találkozó régi motorosai emiatt gyakran mondják, hogy „ami Davosban történik, az Davosban is marad”.

 

„A davosi ember lehet akár kapitalista elnyomó vagy komcsi konspirátor (…). Akármelyik is, [közös nevezőjük], hogy tudálékosak és hipokraták”

 

– írta néhány évvel ezelőtt a The New Yorker.

 

A találkozó helyszínét szögesdrótok és falak vették körül és a benne tartózkodó elit biztonságát állig felfegyverzett őrök és katonák szavatolták, közben pedig ugyanennek az elitnek a tagjai – mármint azok, akik részt vettek a találkozón – a jelenlegi világrend fenntartásának módját igyekeztek megtalálni.

 

A mellőzött 99 százalék

 

A jelenlegi válságot többnyire az egyenlőtlenségből fakadó elégedetlenség kezelésének nehézségei és a populizmus kihívásai okozzák. A WEF hivatalos honlapján olvasható tanulmányok között ott van az Oxfam legutóbbi jelentése, ami rámutat, hogy 2010 és 2015 között a Föld népességének leggazdagabb 1 százalékának vagyona folyamatosan nőtt, miközben a többi 99 százalék vagyona folyamatosan csökkent.

 

A világ vagyonának megoszlása. Kékkel a leggazdagabb 1 százalék gyarapodásának aránya, zölddel a „többi 99 százalék” vagyonrészesedése a világtortából. Forrás: WEForum.org

 

A globális vagyon 2015-ben elérte a 255 ezermilliárd dollárt. Jelenleg a leggazdagabb 1 százalék birtokában van a világ vagyonának fele. Az Oxfam lesújtó adatai szerint a világ nyolc leggazdagabb emberének vagyona akkora, mint az emberiség szegényebbik 50 százalékáé.

 

Ezek az adatok alátámasztják azokat a kijelentéseket, amelyek a populizmus és a politikai elit hanyatlását a vagyoni és társadalmi szakadékokra vezetik vissza.

 

Lagarde: én szóltam…

 

Christine Lagarde, az IMF elnöke saját elmondása szerint már 2013-ban figyelmeztetett a vagyoni egyenlőtlenségek veszélyeire – de senki sem hallgatott rá.

 

„Franklin D. Roosevelt egyszer azt mondta: ‘Fejlődésünk próbája nem az, hogy még többet adunk azok vagyonához, akiknek sok van, hanem hogy eleget kínálunk azoknak, akiknek túl kevés jutott’“

 

majd így folytatta Lagarde:

 

„Biztosak lehetnek abban, hogy a nemzetek visszahúzódnak saját határaik mögé, a protekcionizmus felé mozdulnak el, saját érdekeiket követik majd és nem fognak túllépni nemzeti prioritásaikon“

 

Fő a biztonság. Van mitől félniük? Fegyveres biztonságiőr a WEF-en. Forrás: haaretz.com

 

EU? Nem baj, van másik…

 

Theresa May brit miniszterelnök, aki nemrég – végre – egyértelművé tette Nagy-Britannia álláspontját a Brexittel kapcsolatban, kijelentette

 

„Eltökélten a szabadpiac, a szabad kereskedelem és a globalizáció mellett foglalok állást, és meg akarom mutatni, hogy ezek a rendszerek mindenki számára hasznosak“

 

A britek szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytatnak Új-Zélanddal, Ausztráliával és Indiával, vagyis egykori gyarmataikkal. Egyesek szerint London ezzel akarja bebiztosítani magát abban az esetben, ha nem tud előnyös egyezséget kiharcolni az EU-val szemben.

 

 

Az USA részéről Joe Biden, leköszönő amerikai alelnök vett részt a Fórumon, ahol az Unióról és Oroszországról is beszélt, nem túlságosan pozitív értelemben.

 

„Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a [világ]rendet fenntartó konszenzus egyre nagyobb nyomás alá került külső és belső tényezők miatt egyaránt. Ezért elengedhetetlen, hogy sürgős lépéseket tegyünk a liberális nemzetközi rend megvédése érdekében

 

Biden megragadta az alkalmat, hogy Oroszországot bírálja:

 

„Putyin elnök alatt Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál arra, hogy megnyirbálja az Európai Projektet, hogy tesztelje a nyugati államok közti törésvonalakat és visszatér a befolyási övezetek politikájához“

 

Ezzel  utalt az Európai Unió külső határainál lévő államok (Moldávia, Baltikum, Szerbia, Fehéroroszország, stb.) politikai belharcaira, ahol nagy hangsúlyt kapnak az Oroszországgal szembeni viszonyuk is.

 

„A liberális nemzetközi rend védelme megköveteli, hogy ellenálljunk az európai dezintegráció erőinek és fenntartsuk az egységes, szabad és békés Európát. Ez azt jelenti, hogy harcolnunk kell az Európai Unióért“

 

jelentette ki az Egyesült Államok volt alelnöke. Európát jelenleg megosztja az ukrán kérdés, a gazdasági válság (munkanélküliségtől szenvedő déli országok versus megszorító intézkedéseket erőltető északi országok), a migránsválság és a terrorizmus.

 

 

Nem mindenért a globalizáció felelős

 

A kínai államfő Xi Jinping most először vett részt a Világgazdasági Fórumon. Elsősorban a globális gazdasági rendet vette védelmébe, szerinte ugyanis nem minden probléma írható a globalizáció számlájára:

 

„Az országoknak joguk van a fejlődéshez, de egyéni érdekeiket tágabb kontextusban kéne értelmezniük, és tartózkodniuk kellene attól, hogy saját érdekeiket mások rovására érvényesítsék (…) Senki sem kerülne ki győztesként egy kereskedelmi háborúból“.

 

Kína szempontjából a jelenlegi gazdasági rend, ha nem is a legjobb, de megfelel. Bár a világgazdasági válság hatása Kínában kevésbé markánsan mutatkozott meg, a világ egyik legidősebb állama pénzügyi gondokkal és óriási kihasználatlan termelőkapacitással küzd. Jinping a kereskedelmi háború alatt az olyan protekcionista intézkedések bevezetését érti, mint amilyen a Trump által kilátásba helyezett 20 százalékos amerikai importvám kivetése lenne a kínai termékekre.

 

 

 

Körkép.sk, WEForum.org

Nyitókép: foxnews.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!