Miért nem vásárol(hat)juk a hazai termékeket az üzletláncokban?

„Etióp bab, lengyel burgonya, spanyol zöldség. Miért importálunk nagy tételben olyan élelmiszereket, amelyeket mi magunk is elő tudnánk állítani?” – teszi fel a kérdést az Aktuality.sk háttércikkében. A témával már régóta foglalkoznak több fórumon is, a parlamentben legutóbb Milan Krajniak (Sme rodina) rohant ki a külföldről behozott élelmiszerek ellen, melyek szerinte a szlovákiai polgároktól veszik el a munkát.

Szlovákiában a hazai termékek aránya a piacon kevesebb mint 40 százalék, miközben Magyarországon közel a duplája. Ráadásul, az egész közép-keleti régióban bombaként robbant, hogy a multik eltérő minőségű élelmiszert forgalmaznak nyugaton, mint keleten.

Az igazsághoz azonban az  is hozzátartozik, hogy a szlovákiai termelők még régiós szinten is drágábban kínálják terméküket. Ez két módon is lehetne orvosolni: Az államnak vagy nagyobb illetve hatékonyabb támogatási rendszert kellene kidolgoznia a gazdák részére, s így ők képesek lennének olcsóbban adni termékeiket, vagy nekünk, hétköznapi vásárlóknak kellene hajlandónak lennünk többet fizetni a „hazaiért”. (Az előbbinél tételezzük fel, hogy a kiskereskedelmi láncok sem kapnak vérszemet, és ha olcsóbban jutnak a termékekhez, olcsóbban is kínálják azt…)

   

Dotáció és logisztika

Persze az állami támogatás csak a probléma egyik része.

„A legtöbbször logisztikai és kapacitásbeli problémákba ütközünk, a szállítások rendszertelenek és nem utolsósorban annak, hogy egy termék nem kerül a polcokra, az is az oka, hogy más országokban az állam magasabb dotációt ad a termelőknek. Így a szlovákiai termelők gyakran magasabb árakkal kénytelenek értékesíteni, mint külföldi kollégáik”

Magyarázta a Kaufland kiskereskedelmi üzletlánc szóvivője, Martin Gärtner. Ebből a szempontból a kiskereskedelmi üzletláncok felelősségét is meg kell említeni, mert elsősorban ők támaszkodnak az olcsó külföldi behozatalra. Az élelmiszereladások 70 százaléka már az üzletláncokon keresztül történik – miközben Szlovákiában közel 100-zal csökkent az élelmiszeripari vállalatok száma a versenyképes árak hiánya miatt.

A fogyasztókon is múlik

A fogyasztói magatartás sem támogatja a szlovákiai termékek sikerét. A vásárlók általánosságban nem nagyon tartják be az élelmiszerek szezonalitását. Inkább preferálják a „friss” paradicsomot, mint a savanyú káposztát. A szlovákiai fogyasztók elsősorban az árat nézik, mikor vásárolnak, és nem a minőséget, a származási helyet pedig a legkevésbé (ez a kritérium a fontossági sorrendben csak a 7. helyen szerepel).

Ehhez az üzleteknek is alkalmazkodnia kell.

„A külföldi specialitások olyan árucsoport, amelynél nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyen a polcainkon. Így, bár sok hazai termékkel rendelkezünk, mégsem mondhatjuk azt a pizzériáknak, hogy nem importáljuk az olasz paradicsompürét, amit kérnek tőlünk”

mondta a Metro szóvivője, Martin Jaroš. Ennek oka, hogy az üzletláncok általában több beszállítótól vásárolják az élelmiszereket, mert mindegyik beszállító az év más-más időszakában képes szállítani az adott terméket.

Ha gyártanánk, vennénk is

Ez azonban nem magyaráz meg mindent, hiszen az év egy jelentős időszakában a szlovákiai termelők is képesek lennének ellátni a piacot. Ezt alátámasztja Milan Semančík, a Szlovák Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Kamara elnöke is, aki szerint a külföldről behozott élelmiszerek 60 százaléka Szlovákiában is előállítható.

Az érem másik oldala, hogy sok Szlovákiában megtermelt egyébként minőségi élelmiszer-alapanyag a nyugat-európai országokban köt ki, és értelemszerűen ezek a termékek már nem a szlovákiai piacot gazdagítják. Pedig fogyasztói igény lenne, vagy legalábbis kiépíthető. Magyarországon az átlagos vásárlók 26 százaléka csak azért vásárol meg egy terméket, mert az magyar, és két harmaduk mondja azt, hogy a származási hely alapvetően meghatározza a választásukat, az ár és a minőség szempontja csak ezután jön.

Körkép.sk, Aktuality.sk

Nyitókép: Aktualne.sk