Az elmúlt időszakban a hétköznapi szlovákiai állampolgár több ezerszer hallhatta, hogy az uniós források mennyi mindent tettek lehetővé és hogy a közkiadások 80 százalékát ebből állják. Azt is hallhattuk már, hogy az uniós pénzeket sokan csak azoknak a tagállamoknak engednék meríteni, akik teljesítik a kötelező betelepítési kvótákat. Csakhogy, (mint arra korábban rámutattunk) az uniós források sincsenek ingyen, és nem csak az agyelszívásról vagy a privatizációról van szó.
A szlovák kormány a V4-ek többi tagjától eltérően kesztyűs kézzel bánik Brüsszellel. A legvalószínűbb oka ennek, hogy Robert Fico szeretné kihasználni, hogy az Európai Bizottságnak jól jönne egy „rebellis tagállam” a Visegrádi Négyek között, Szlovákiának ez pedig jó alkalom, hogy cserébe kiváltságokat szerezzen: vagyis a többieknél nagyobbat tudjon hasítani az uniós költségvetésből.
„A lakosok elvárják, hogy az EU többet tegyen, de az uniós költségvetés egyre szűkül. Ennek a dilemmának a feloldására minden egyes eurót hatékonyabban kell felhasználnunk”
jelentette ki Günther H. Oettinger, költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős uniós biztos. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki uniós pénzeket merít, annak az eddig megszokottnál több önrészt kell hozzátenni projektjéhez. Szlovákia keményen pedálozik, hogy az Unió magjához tartozzunk, ahol újabb forrásokat is rendelkezésünkre bocsátanának („speciális alapok”). Ennek lehetséges áráról korábban már írtunk.
Mindennek ára van
Csakhogy az uniós források eddig sem voltak ingyen, és nem csak az uniós csatlakozás nemkívánatos mellékhatásairól van szó. Mikor a nyugati politikusok ujjal mutogatnak a –közép-európai országokra, hogy ők „nettó kedvezményezettek”, az azt jelenti, hogy többet vesznek ki a közös kasszából, mint amit befizetnek. De ettől még befizetnek.
Szlovákia a 2004-2015-ös időszakban összesen 17,4 milliárd eurónyi uniós pénzt hívhatott le, de ugyanakkor 7,5 milliárd eurót fizettünk a közös kasszába. A projektekhez összesen 4,3 milliárd eurós önrészt adtunk hozzá.
Ez azt jelenti, hogy az említett időszakban minden egyes Brüsszelből érkezett euróért cserébe 68 eurocentet fizettünk: 25 eurocentet kellett hozzáadnunk önrészként és 43 eurocentet kellet elvezetni a közös kasszába.
Pazarló kormányzat
Ráadásul a súlyos milliárdokat a szlovák kormányzat teljesen ésszerűtlenül használta fel, gondoljunk csak az elektronikus hivatali ügyintézésre fordított közel 1 milliárd euróra, ami a lakosok szempontjából semmilyen hozadékot sem hozott.
Az Európai Bizottság azonban ezeket a kevésbé hangoztatott arányokat tovább szigorítaná. A 2020 utáni uniós források rendszerében jóval nagyobb önrészt kellene felmutatni a pályázóknak, és szigorúbban is fogják ellenőrizni a pénz felhasználását. Ez azt jelenti, hogy jobban a körmére néznek a pályázóknak (talán az államnak is?).
II. osztályú utak helyett TGV
A támogatott területek csoportja is megváltozik. A másodosztályú utak felújítása már nem számít majd felújításnak, ellenben a gyorsvasút építése az európai városok között nagyobb előnyt fog élvezni.
„A közös kasszából már nem újítanánk fel közutakat, amelyre egyébként a tagállamoknak saját forrásból kéne áldoznia, hanem gyorsvasutakat építenénk az európai városok összekapcsolása érdekében”
példálózott Geist uniós biztos.
Egy szó, mint száz: ha a kormányzat sokat hangoztatott kijelentése, hogy a közkiadások 80 százalékát uniós forrásból állja, igaz, akkor 2020 után óriási bajban leszünk.
Körkép.sk, Aktuality.sk, INESS.sk
Nyitókép: theJournal.com
Megosztás:
Címkék: Brüsszel eu-alapok európai források európai uniós eus pénzek Főoldal gazdaság Szlovákia támogatás
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.