Integráció, vagy gyarmatosítás? Ezt a témakört járja körbe a Bloomberg gazdasági hírportál publicistája, Leonid Bershidsky, aki szerint a nyugat-európai tőke lehet az utolsó „mentsvár” a nacionalista-populistának bélyegzett kelet-európai államvezetők politikája ellen. Ami azonban érdekesebb, egy olyan tanulmányt is említ írásában, amely a nyugati tőke és a társadalmi egyenlőtlenségeket hozza összefüggésbe.
Csehország az Unió legeuroszkeptikusabb országa a felmérések szerint, és a közelgő választások legesélyesebbje épp egy EU-t bíráló milliárdos, Andrej Babiš személyében – indítja gondolatmenetét a szerző, aki hozzáteszi, a közép-kelet-európai ország vezetői inkább gyarmatosított országoknak, mint az integráció résztvevőinek állítják be. A listához Szlovákiát is hozzáadja, ám, mint tudjuk, a szlovák kormány álláspontja ennek épp az ellenkezőjét jelzi.
„Külföldi tulajdonú országok”
Egy nemrégiben megjelent tanulmány azonban a kelet-európai nemzeteket „külföldi tulajdonú országoknak” nevezi.
„Bizonyos értelemben Közép-Kelet-Európa helyzete alig különbözik egy nagyobb szövetségi ország periférikus régiójának helyzetétől, amelyek lényegében a virágzó középső régiók kezében vannak”
fogalmaz a tanulmány. Ez a körülmény azonban torzítja az társadalmi egyenlőtlenség adatait. Az ország gazdaságának és jövedelmének nagy része olyan külföldi részvényesekhez jut, akik nem tartoznak a „helyi felső 1 százalékhoz”. Ez azt jelenti, hogy a külföldiek jövedelme nélkül a vagyoni egyenlőtlenség nem is lenne olyan nagy, mint ahogy azt a statisztikák mutatják. Például az autógyárak vezérigazgatói és vagyona nélkül nyilván sokkal kevesebb lenne a gazdagok száma és a jövedelem eloszlása is.
Egy darabig jó volt, aztán jött a válság
A külföldi tőkét az egész Közép-Kelet-Európa üdvözölte, az országok – ahogy Bershidsky fogalmaz – „büszkék voltak” nyitottságukra, hogy Európa leggazdagabb részébe integrálódhatnak. Azonban a 2008-as gazdasági világválság megmutatta, hogy annak is komoly ára lehet, ha külföldi tulajdonban vannak.
A válság kitörése után a külföldi kézben lévő bankok először a Európa keleti felében szűkítették kitettségüket, vagyis kevesebb hitelt nyújtottak a térség országainak. A külföldi cégek egy része a válság hatására elköltözött, a munkanélküliség meglódult. Lengyelországban és Csehországban a munkások egy harmadát külföldi cégek foglalkoztatják és ezek általában a legnagyobb és legfontosabb vállalatok. Szlovákiában is hasonló a helyzet, ráadásul a GDP nagy része a teljesen külföldi kézben lévő autóiparra épül (a bruttó hazai termék felét nem hazai vállalatok termelik meg).
A függés azonban kétirányú
Közép-Kelet-Európába Németország, Franciaország és Hollandia fektetet a legtöbbet. Számukra ez jelentős előnnyel jár: hagyományos piacok közelében tudnak termelni alacsony munkaerőköltségen. Helyzetük viszonylag stabil, még a külföldi cégeket különadókkal sújtó országok sem tehetik meg, hogy átlépjenek egy bizonyos határt, mert azzal munkahelyeket veszélyeztetnének.
Ha a kelet-európai kormányok nem sajátítják ki a külföldi vállalatokat, akkor ez a helyzet aligha tud változni. A függés azonban kétirányú. A magyar és lengyel kormány ellenállhatnak az EU által kötelezővé tett kvótáknak, az EU pedig fenyegetőzhet az uniós források megvonásával. Ez utóbbi azonban nem valós veszély, mert az uniós pénzek hiánya (épp túlzott jelenlétük miatt) a német, francia és holland cégeket is ugyanúgy sújtaná a gazdasági környezet romlása miatt.
Csehországon a világ szeme
Bershidsky azzal zárja sorait, hogy Közép-Kelet-Európának már nincs igazán választása, ugyanúgy magáévá kell tennie az integrációt, ahogy korábban az uniós csatlakozást. És ha az integráció eljut oda, amit az uniós vezetők célul kitűztek, akkor idővel teljesen mindegy lesz, melyik cégnek hol székhelye, hiszen közös költségvetési politikát teljes kohézió követ majd.
Nyilván nem mindenki ért egyet a Bloomberg kommentátorának véleményével, azonban az említett tanulmány jól mutatja Szlovákia sérülékenységét. A különbség talán az Magyarország és Lengyelország illetve Szlovákia között, hogy a szlovák kormány pozíciója megerősítése helyett még inkább kiszolgáltatja magát. Most Csehországra figyel az EU és a Visegrádi Csoport, ahol októberben parlamenti választások lesznek.
Bloomberg.com, Körkép.sk
Nyitókép: IMF.org
Megosztás:
Címkék: Bloomberg Főoldal gazdaság gyarmotisítás Közép-Kelet-Európa Leonid Bershidsky nyuati tőke Nyugat-Európa Szlovákia visegrádi csoport
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
