Szemét dolog: Az USA és az EU is külföldre exportálja a hulladékhegyeket

Kína nemrég bejelentette a Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO), hogy korlátozni fogja a külföldről importált hulladék mennyiségét. Ennek az intézkedésnek a legnagyobb vesztese az USA lesz, de az Európai Uniónak is van miért aggódnia.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb hulladéktermelője (ezen aligha lepődünk meg), ugyanakkor viszonylag jól teljesítenek újrahasznosításban. Az USA Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) adatai szerint egy átlagos amerikai naponta 2 kilogramm szemetet termel ki, ez azt jelenti, hogy 2014-ben Amerikában összesen 254 millió tonna szemét keletkezett (fejenként kb. 730 kilogramm).

Az amerikaiak ennek a mennyiségnek 34 százalékát hasznosítják újra. Egy jelentős része pedig Kínában köt ki. Hogy hogyan?

   

Eddig megérte

Az USA háztartási vagy könnyűhulladékának 40 százalékát exportálja Kínába. Ott cégek egész sora foglalkozik hulladékexporttal. Hatalmas bérelt raktárakban gyűjtik a bálákba rakott hulladékot. Jó része papír és műanyag, amelyeknek értéke mintegy 2,2 milliárd dollárra rúg – ez több, mint a Kínába irányuló amerikai búza, rizs, hús, tej és zöldségfélék éves exportjának értéke.

Kína fizet a hulladékhegyekért, újrahasznosító üzemeikben lebontják a szemetet, majd nyersanyagként használják fel dobozok, játékok és más termékek legyártásához.

A távol-keleti gazdasági óriás azonban az év végéig teljesen betiltja a műanyaghulladék importját, a papírszemétnél pedig szigorítja a feltételeket: a papír között legfeljebb 0,3 százaléknyi idegen anyag (gemkapocs, ragasztó, ragacsos maradványok) fordulhat elő.

Európából főleg csak fém megy ki

Az európai hulladéktermelés valamelyest jobban áll. Egy főre vetítve 476 kilogramm hulladék termelődik az Unióban évente. A legnagyobb szemetelők között ott van Dánia, Svájc (nem EU-tag), Németország és Luxemburg. A legkisebb hulladékkibocsátók között pedig ott van Szlovákia, Magyarország, Románia, Csehország és Lengyelország. Természetesen az adatok csalókák lehetnek – a számok nem tartalmazzák az illegális szemétlerakatokat.

A leggyorsabban Málta, Görögország, Lettország és Dánia kibocsátása nő. Mind a négy országban legalább 50 százalékkal nőtt az elmúlt húsz évben a háztartási és ipari hulladék mennyisége. Szlovákia e tekintetben a 10. helyen szerepel: húsz év alatt 12 százalékkal növeltük szeméthegyeink mennyiségét.

Magyarország ellenben 18 százalékkal csökkentette, ezzel Szlovénia, Románia és Bulgária után a negyedik helyen szerepel a legjobban gazdálkodók között.

Ne legyenek illúzióink, a gyakran lehetetlen környezetvédelmi szabályokat bevezető Unió sem tökéletes újrahasznosítás területén. A szó szerinti piszkos munka egy részét más országokra bízza. Évente 8 milliárd euró értékben exportálja a hulladékot, főleg Kínába (30 százalék), Indiába 11,5 százalék és Egyiptomba (4 százalék).

Az érdekes az, hogy a külföldre vitt szemét 32 százaléka vas- és acélhulladék, 20 százaléka réz, 10 százaléka alumínium, és csak 7 százaléka papír és karton.

Szlovákia a lakossági hulladék mindössze 15 százalékát hasznosítja újra, míg az uniós átlag 45 százalék. Magyarország jóval előrébb jár ezen a téren: 32,2 százalékot hasznosít újra.

Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Nyitókép: wsj.com