„Ez nem atomfizika. A fiatalabbak fizetik a járulékokat, az idősek pedig ebből kapják a nyugdíjukat. Még ha nem állna fenn a lakosság elöregedésének problémája – márpedig fennáll – a dilemma akkor is ugyanaz: nem kell később nyugdíjba mennünk, de akkor alacsonyabb nyugdíjat kapunk, vagy valakiknek több járulékot kell befizetnie”

 

mondta Ódor Lajos a Költségvetési Tanács tagja a Hospodárske Noviny szlovák gazdasági napilap internetes kiadásának.

 

Az interjú témája a Robert Fico és a Smer által beharangozott szociális csomag azon része volt, amelyben a szocdemek a nyugdíjkorhatár befagyasztását ígérték – ráadásul alkotmányos garanciával. A szakértők már akkor ingatták fejüket, épp a fent vázolt probléma miatt: öt dolgozó jut egy nyugdíjasra.

 

 hirdetes_810x300  

Felesleges a nyugdíjkorhatár befagyasztása

 

Ódor lát okot arra, hogy a nyugdíjkorhatárnak plafont szabjanak – bár ő példaként 70 évet említett –, leginkább azért, mert a nyugdíjkorhatárt abból számolják ki, hogy hány évet töltünk nyugdíjasként. Megjegyzi azonban, hogy ebben a kérdésben fontos szerepe van az egészségügynek, hiszen nem csak attól függ a munkaképesség, hogy mennyi idősek vagyunk, hanem hogy egészségi állapotunk engedi-e a munkavégzést.

 

Kiemelte, hogy az állam legnagyobb feladata ezen a téren az lenne, hogy elérje, az emberek ne halljanak meg olyan betegségek miatt, amelyekben az ő életkorukban nem kellene (elkerülhető halálesetek). Megjegyzi, Csehországgal összehasonlítva Szlovákiában évente 3000-rel több elkerülhető haláleset történik.

 

Arra a kérdésre, hogy mit lehet tenni ez ellen, Ódor úgy válaszolt:

 

„Számomra is rejtély miért van ez így, hiszen valamikor ugyanolyan egészségüggyel rendelkeztünk, mint Csehország, nagyjából ugyanannyit költünk az egészségügyi rendszerre, ennek ellenére jóval katasztrofálisabbak az eredményeink”

 

Ódor szerint az egészségügy finanszírozása nem hatékony, nincs jól működő beteg-menedzsment, rengeteg jól képzett orvos külföldre távozott, és emiatt nem egyes problémák megoldására kéne csak koncentrálni, hanem átfogó reformra lenne szükség.

 

Ódor Lajos: Felejtsük már el végre, hogy csak a beton és az aszfalt számít

 

A demográfia béklyójában

 

Marcela Šimková, a Hnonline.sk főszerkesztője az interjú során feltett egy komoly kérdést is: miszerint ha a nyugdíjrendszer problémája a demográfiai viszonyoktól függ, akkor akár Európai szinten lehet tenni mást is olyan népcsoportok tömeges behívásán kívül, amelyek termékenysége magasabb, mint a miénk?

 

Ódor erre válaszul elmondta, hogy jelenleg egy nyugdíjasra 5 aktív korú lakos jut, és 30-40 év múlva már nem jut csak kettő aktív korú egy nyugdíjasra. Kifejtette, az sem jelentene megoldást, ha holnap minden családban három gyermek születne hirtelen, mert az elmúlt harminc évben a termékeny korban lévő nők száma is csökkent.

 

„A problémát többféleképpen is meg lehet közelíteni. Az egyik az, hogy ha nincsenek munkaképes-korú lakosaink, próbáljunk belőlük behozni. Tudjuk, hogy 45 ezer külföldi munkavállaló dolgozik ma Szlovákiában és ez a szám növekedni fog. Én ugyanakkor nem látom reálisnak azt az elképzelést, hogy csak fiatalok érkezzenek, hiszen ha családok vándorolnak be, közöttük lesznek idősek is. Egész családok bevándorlása tehát nem oldja meg a demográfiai problémát.

 

Az egy másik érdekes kérdés, hogy nem csak mi öregszünk, hanem más országok is Európában, vagyis hatalmas lenne a verseny a bevándorló munkaerőért, kénytelenek lennénk sokat kínálni, vagy más országot választanak“

 

Fotó: hnonline.sk/reprofoto

 

Ódor a skandináv modellt tartja viszonylag elfogadható megoldásnak, ami a munkát és a családalapítást igyekszik összehangolni elsősorban a nők számára flexibilis vagy félidős munkabeosztás formájában, illetve ki vannak építve azok a hálózatok – bölcsödék, óvodák – amelyek felügyelnek a gyermekekre, míg az édesanyjuk dolgozik.

 

„A gond a múltban gyökeredzik. Az elmúlt harminc évben kevés gyermek született, a népes korosztályok pedig elöregszenek“

 

A szakértő hozzátette, hogy épp ezért szorgalmazza a Költségvetési Tanács a deficit lefaragását, hogy legyen tartaléka az államnak többek között az egészségügy és a nyugdírendszer fenntartására.

 

A demográfiai folyamatok veszélyeit 10-20 éves távlatokban emlegetik az elemzők, ezek az előrejelzések – sajnos – elég pontosak. Egyszerűen azért, mert aki nem született meg ma, az húsz év múlva nem áll munkába.

 

 

Körkép.sk, Hnonline.sk

Nyitókép: cutimes.com

Kapcsolódó cikkek:

 

Lesújtó szlovákiai népességstatisztika rémisztő következményekkel

 

Schulz szerint kvóták nélkül pénz sem jár Kelet-Európának. Akkor tegyük tisztába a dolgokat!

 

Amiről csak halkan beszélnek

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!