Rendkívül színvonalas, jól felépített, interaktív konferencia keretében járta körül a Figyelő hetilap rendezvénye a magyarországi és nemzetközi ingatlanpiac helyzetét és jövőjét.
„A távol még a trendforduló az ingatlanpiacon” című rendezvénynek a Budapest Music Center adott otthont június 6-án, szerdán.
A résztvevők kormányzati és befektetői részről egyaránt átfogó képet kaptak az ingatlanpiac előtt álló kihívásokkal, annak újszerű területeivel, jövőjével.
Lánczi Tamás, a Figyelő főszerkesztője nyitóelőadásában elmondta, hogy az ingatlanpiac a magyar gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata, mely a 2008-as gazdasági válság óta immár ötödik éve fejlődik és 2018-ra ismét régi fényében tündököl.
„1943-ban közel 27 ezer lakás épült Magyarországon, még az 1933-as válság idején is közel 17 ezer lakás épült. Ezzel szemben 2008 után volt olyan év, amikor ez a szám a 10 ezret sem érte el. Innen kellett felkapaszkodnia a mostani szintre”
– hangzott el Lánczi Tamástól.
Az ingatlanok ára ötödik éve megállás nélkül emelkedik Magyarországon, miközben az építési kedv és az új beruházások is rekordokat döntenek. Az ország legdrágább területein az ingatlanok átlagára 2017-ben már elérte a 700 ezer forintot, és néhány éven belül várható, hogy az egymillió forintot is meghaladja.
A piaci folyamatok ráadásul további élénkülést mutatnak. Mindehhez a kormányzati intézkedések, mint a CSOK, vagy az öt százalékos kedvezményes lakás áfa is nagyban hozzájárultak.
Magyar építőipar: Nem elég hatékony
A szektor a fellendülés ellenére új kihívások előtt áll. Ezek közé tartozik a hatékonyság növelése, melyről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt, érintve az ingatlanpiac jövőjével kapcsolatos fejlődési irányokat.
Elmondta, hogy a szemünk előtt zajló folyamatok közül az egyik legláthatóbb a városiasodás.
„Míg 2010-ben 10-ből 5 ember élt városban, addig 2050-re ez a szám már 10-ből 7 lesz. Megváltozik a környezetünk, melyhez alkalmazkodni kell. Élhető környezetre, újszerű technológiai megoldásokra lesz szükség. A másik jól látható folyamat az elöregedés. 2050-re a lakosság 21 százaléka 60 év feletti lesz, speciális igényekkel, melyet ki kell elégíteni“
– fogalmazott.
A középosztály erősödésével az igények is emelkednek, melynek szintén ingatlanpiaci következményei lesznek.
Az adat az új kőolaj
„Az adat az hatalom, az információ hatalom. Ma már pontosan értjük ennek jelentőségét. A digitalizáció, a technológiák egyre erőteljesebben határozzák meg az életünket. Ezért stratégiai kérdés, hogy az adatközpontok nemzeti tulajdonban legyenek“
– mutatott rá a tárcavezető.
Palkovics szerint nem szabad félni attól, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját, hanem ki kell használni az ebben rejlő új lehetőségeket. Az automatizálással ugyanis egy sor új szakma és humánlehetőség megjelenése is várható.
Magyarország egyelőre nem áll jól az innovátor típusú vállalkozások területén. Nincs ilyen típusú saját terméke a magyar vállalatoknak. Ennek hiánya kiszolgáltatottságot jelent, mert valakinek a licence alapján kénytelenek gyártani a saját termékeket, ami az építőiparra is igaz.
A high tech hozzáadott érték tekintetében az európai országok exportjában ugyanakkor Magyarország Európában az első helyen áll, melyre lehet építeni.
Budapest objektív és szubjektív szempontból is jó hely
A konferencia további részében a budapesti ingatlanpiac aktuális helyzetéről és a várható trendekről kaptak átfogó képet a résztvevők.
Noah M. Steinberg, a WING Zrt. elnök-vezérigazgatójának előadásában kiemelte, hogy Magyarország illetve Budapest objektív és szubjektív szempontból is egy jó hely. Egyrészt az objektív, 4 százalékos GDP növekedés miatt, másrészt Budapest szubjektív értelemben is attraktív helyzete kapcsán. „Jó Budapesten lenni“ – hangsúlyozta az immár 28 éve Budapesten élő és magyarul is jól beszélő Steinberg, Magyarország piacvezető építési vállalatának első embere.
A konferencia további részében a meghívott szakértők a SZIT-té válás előnyeiről és buktatóiról is beszéltek, Małgorzata Kosińska, a lengyel SZIT-szövetség elnöke kapcsán a lengyelországi SZIT-szabályozást is bemutatva.
Mi a helyzet a plázákkal?
A Figyelő konferenciájának záró paneljában olyan témák kerültek terítékre, mint a Y- és Z-generációk megjelenése az ingatlanpiacon, a bérlés vs. tulajdon kérdése, az Airbnb hatása az ingatlanpiacra, a nagy bevásárlóközpontok jövője a technológiai fejlődés fényében, vagy épp az eladható és eladhatatlan lakások témája.
A budapesti ingatlanpiac érdekes jellemzője, hogy a 30 millió forintos határ jelenti a vízválasztót az ingatlanok esetében. Itt található a kereslet háromnegyede, afölött pedig aa kereslet egyharmada. Mivel 15 millió forint alatt már nem lehet venni ingatlant, így eleve a kereslet kétharmada egy 15-30 millió forint közötti sávban mozog, itt van a legádázabb harc a jó lakásokért. 30 millió forint fölött viszont már a nagyobb vásárlóerőt képező, leendő lakástulajdonosoknak kedvez inkább az ingatlanpiaci helyzet.
A konferencia összefoglalója Gerenda Károly, a Sziget alapítójának részéről hangzott el. Elmondta, hogy Budapest jelenleg annyira telített a szálláskínálat terén, hogy a Szigetre egy hétre kilátogató 80-90 ezer ember közül ha nem biztosítanának helyben 25-30 ezer szálláshelyet, esély sem lenne elszállásolni őket a városban.
A magyar ingatlanpiac évek óta dinamikusan bővülő ágazat, a magyar nemzetgazdaság egyik fontos tartópillére A szektor 300 ezer embernek ad munkát, jövője százezreket érint. A FIGYELŐ rendezvénye átfogó módon, kiemelten foglalkozott a témával. Ahogy Gerendai Károly fogalmazott, a résztvevők szinte egy szabadegyetemen érezhették magukat.
Körkép.sk/Király Zsolt
Megosztás:
Címkék: budapest Figyelő Főoldal lakásvásárlás Láncz Tamás magyar ingatlanpiac Noah M. Steinberg palkovics lászló
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.