Európa északabbi és keleti felében történelmi mélypontra került a munkanélküliség, ezzel párhuzamosan azonban munkaerőhiány lépett fel és meglódult az infláció. Sokan úgy tartják, hogy veszélybe kerül a versenyképesség is. A helyzeten a lakosság elöregedése csak ront. Egyre többször esik szó balkáni vagy távol-keleti vendégmunkások importálásáról Szlovákiába. Kérdés azonban, hogy az ukránok – akik földrajzilag és kulturálisan – mégiscsak közelebb állnak hozzánk, mint a vietnamiak, miért nem akarnak Szlovákiában dolgozni?
A demográfiai előrejelzések szerint a következő másfél évtizedben 330 ezerrel fog csökkenni az aktív korú (nem a foglalkoztatott, hanem a munkaképes) lakosság. Ez hatalmas érvágást jelent majd a szlovákiai gazdaságnak, amelynek teljesítménye aránytalanul nagy mértékben függ az autógyáraktól. Az autógyártók és beszállítóik idén év elején már megkongatták a vészharangot: az egyre emelkedő bérek és a szakképzett munkaerő hiánya miatt elveszíthetik a versenyképességet. Sokan erre vezetik vissza azt is, hogy Debrecennek sikerült elhalásznia Kassa elől a BMW új üzemberuházását is.
A munkaerőhiány azonban már most súlyos tüneteket okoz. Az INEKO gazdaságkutató intézet szerint a szlovákiai vállalatok 38 százaléka volt kénytelen emberi erőforrás hiányára hivatkozva elutasítani egy adott megrendelést. A munkaügyi minisztérium kezdeményezését azonban a cégek későn jövőnek és nem elegendőnek nevezték.
Nagy baj van a Škodánál, nem tudja teljesíteni a megrendeléseket. Új gyárat építene külföldön
Komoly gondban vannak a németek is
Míg Szlovákiában a betöltetlen álláshelyek számát 80 ezer környékére teszik, addig Németországnak 1,2 millió munkás hiányzik a piacról. Mivel Közép-Kelet-Európából az agyelszívás mértéke minden jel szerint elérte maximumát, és nincs lehetőség újabb munkavállaló tömegeket becsábítani, a németeknek sem marad más választása, mint harmadik országbeli (nem uniós) vendégmunkásokat „importálni”.
Természetesen a szakképzett, nyelvtanulásra hajlandó vendégmunkásokat várják elsősorban, lehetőleg olyanokat, akiknek kellő anyagi hátterük van a németországi életvitelhez. Fél évre kapnak vízumot, addig kell munkát találniuk. A vendégmunkások ilyen módon történő behívását az új szabályok szerint a német kormány már nem csak a hiánnyal küzdő ágazatoknak teszi lehetővé, hanem az összesnek.
Németországban az IT-szakemberek, az egészségügyi dolgozók a legkeresettebbek, náluk még külön engedményekre is hajlandó lenne a kormányzat. A külföldi munkaerő iránti éhség tette összpolitikai irányzattá a „Németország bevándorló-ország” elvet.
Az Euroactive.com szerint azonban a németek nem állnak meg itt, hanem új szintre emelik a munkaerőért folytatott versenyt azzal, hogy külföldön reklámkampányt indítanak „a gazdasági migránsok Németországba csábítása érdekében”. Persze a terv nem az illegális migráció támogatása. A rendezett sorokban érkező gazdasági migránsokat nyilvántartásba vennék, felmérnék képességeiket, egy időre Németországban maradhatnak, és ha beilleszkedtek és munkát vállaltak, maradhatnak az országban. Kérdés, hogy a gyakorlatban mennyire kivitelezhető ez az elképzelés – ha valaki eltűnik a bevándorlási hivatal látóteréből, hogyan toloncolják ki?
Mindenesetre nem példa nélküli a németek próbálkozása. Szlovénia 2013-tól toboroz munkaerőt a volt Jugoszlávia utódállamaiban. Nem csak vonzó fizetést kínálnak, de az egyetemistákat is ösztöndíjakkal és díjmentességgel édesgetik magukhoz.
Szlovákia lemaradt
Szlovákia egyelőre e tekintetben lemaradt. Sokak szerint ennek egyik oka, hogy a szlovák társadalom elutasító a külföldiekkel szemben. Tény, hogy a környező országokkal (tehát a V4 többi országával) összehasonlítva Szlovákia négyszer kevesebb külföldit tudott megnyerni magának (2015-ös adat).
Pedig Szlovákiában is hatalmas a kereslet IT-szakemberek és egészségügyi dolgozók iránt, ráadásul nem csak a szakképzett, de a szakképzetlen munkásokból is hiány van.
Az érem másik oldala, hogy Szlovákia a többi országhoz képest magasabb munkanélküliséggel rendelkezik. A külföldi megrendeléseket sorozatosan visszamondó Csehországban 3 százalék alatti az állástalanság, Magyarországon 3-4 százalékos. Szlovákiában – statisztikai trükközés segítségével – 6 százalék alatti a nyilvántartott munkanélküliek aránya.
Az álláshelyek eloszlása ugyanis nagyon aránytalan. Az ország északnyugati részére korlátozódik az ipari termelés zöme, a legnagyobb autógyárak itt működnek, a beszállítók pedig épp ezért nem is akarnak túl messzire kerülni tőlük. Közép- és Kelet-Szlovákia beruházók nélkül marad, pedig épp ezekben a régiókban különösen magas – még mindig kétszámjegyű – az állástalanok aránya.
Statisztika: Az ukrán munkavállalók mentik meg a cseh gazdaságot
A kormány lassúsága miatt panaszkodnak a cégek
A külföldi munkásokra igényt tartó szlovákiai cégek a kormányzat lassúsága miatt panaszkodnak. Egyre hangsúlyosabban emelik ki Szlovákia propagálását a harmadik országokban, ám a munkaügyi minisztérium előbb konkretizálni akarja mennyiségeket és az ágazatokat, mielőtt belevágna.
Lépések persze történtek. A minisztérium tesztprojektként fiatal egyetemi végzettségű ukránokat hívott meg a charkovi Simon Kuznec Egyetemről, hogy tanulmányi munka keretében dolgozzanak a FED üzemében űrutazási és repülőgép-alkatrészek gyártásánál. A tárca folytatná a projektet, és kiterjesztené Szerbiára is. Hasonló célt szolgálnák a Nagy-Britanniában dolgozó és élő 100 ezer szlovákiai állampolgár hazacsábítására tett erőfeszítések.
Egyelőre nem értek el átütő sikert, valószínűleg azért, mert túl későn kapcsolódtak be a versenybe. Nagyjából két-három éves lemaradásban van a szlovák kormány a magyarhoz és a lengyelhez képest, akik a munkaerőhiány első jeleire (mikor a románok és bolgárok a nyugat-európai álláshelyeket kezdték preferálni) egyszerűsítették a harmadik országbeli vendégmunkások behívását. Peter Dosedla, a Macuvia munkaközvetítő vállalat igazgatója szerint Magyarországon és Lengyelországban tízszer gyorsabban reagáltak az eseményekre, mint Szlovákiában – és meg is lett az eredménye.
Lengyelországban például egy éves vízumot adnak ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amit egy hét alatt el lehet intézni. Ugyanez az ügyintézés Szlovákiában öt-hat hónapig tart. A szezonális munkára szóló engedély egyszeri három hónapra szól 12 egymást követő hónap időszakában, míg a környező országok többségében a 3/3/3 megoldást vezeték be: három hónap szezonmunka, három hónap otthon, majd újból visszatérhet 3 hónap idénymunkára.
Más országok jóval ügyesebben tudták tehát megszólítani az ukrán munkaerőt. Csehország sem sokban marad el Lengyelországtól az ukrán munkaerő számát tekintve. Hivatalosan 70 ezer ukrán vendégmunkás dolgozik a cseheknél, a nem hivatalos, reálisabb szám valószínűleg meghaladja a 300 ezret. Szlovákiában az ukránok száma alig éri el a 6000 főt.
Miroslav Balog: Miért nem Kelet-Szlovákiát választotta a BMW?
Egyre kevésbé vonzó a szlovák munkaerőpiac a környező országok munkavállalói számára
eTrend.sk, Körkép.sk
Nyitókép: financialtribune.com
Megosztás:
Címkék: Főoldal munkaerőhiány Szlovákia ukrán munkaerő V4
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.