Európán belüli migrációs válsággal fenyeget az ukrán gazdaság siralmas állapota

Ukrajnában idén elnökválasztások lesznek, nagy a készülődés, mert a jelenlegi államfő népszerűsége meg sem közelíti a potenciális befutót. Közben Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter, az EBESZ soros elnökségét ellátó Szlovákia képviseletében ma a front közelébe látogat, hogy helyben tájékozódjon az EBESZ-megfigyelők munkájáról.

Az ukrán válság, vagyis az oroszbarát szeparatisták és az ukrán kormányzat közti háború hivatalosan több mint 11 ezer halálos áldozatot követelt, a gazdasági válság pedig, amit a háború okozott, tovább mélyül. Néhány nappal ezelőtt szabadított fel Ukrajna számára az Nemzetközi Valutaalap 3,9 miliárd dollárt, amiből keleti szomszédunk egyből lehívott 1,4 milliárd dollárt. Ha nem veszi fel a kölcsönt, nem tudta volna kifizetni a nyugdíjakat és az állami alkalmazottak bérét.

Ukrajna a Krím 2014-es annexiója óta – de nem önmagában emiatt – bruttó nemzeti össztermékének 70 százalékát elveszítette. Az ENSZ adatai szerint z ukrán állampolgárok 4 százaléka él a nemzeti szegénységi küszöb alatt (vagyis havi bevételei nem érik el a medián bevétel 75 százalékát), de egyúttal 60 százalék került a létminimum alá. A szegénység 2014 és 2017 között 8 százalékosról 55 százalékosra emelkedett.

   

Taras Chornovil: Mit hoz Ukrajna számára a szlovák EBESZ-elnökség?

Durva drágulás

Az infláció is súlyos problémákat okoz. Igaz, hogy a hivatalosan adatok szerint 10 százalékos a hrivnya elértéktelenedése, de a Geopolitical Futures arra hívta fel a figyelmet, hogy a valóságban ennél jóval nagyobb a drágulás. A burgonya ára tavaly novemberben a duplájára emelkedett, a hagymáé 115 százalékkal nőtt, a répa 60 százalékkal lett drágább az előző év azonos hónapjához képest. A kenyér, a liszt és a sonkra 14-17 százalékkal drágult 12 hónap leforgása alatt.

De nem csak az élelmiszerek ára növekedett. A tömegközlekedés 26 százalékkal lett drágább, a digaretta 16 százalékkal, az antibiotikumok 10 százalékkal. A hitelezők nyomása ellenére az ukrán kormány nem emelte azonnal drasztikusan a lakossági gázárakat – legalábbis ahhoz képest, amit kértek tőle. Helyette idén május 1-jétől 15 százalékkal emeli a földgáz köbméterenkénti árát, 2020-tól pedig már piaci áron értékesíti azt. Ám ez így is brutális gázáremelést jelent, jelenleg ugyanis a piaci ár 40 százalékáért jutnak hozzá a háztartások az energiahordozóhoz – három éve pedig még csak a piaci ár 12 százalékát fizették érte.

Növekvő elvándorlás, nem csak az EU felé

A GF szerint a növekvő szegénység és a katonai beavatkozástól való félelem új migrációs hullámot indíthat el. Ez nem lenne új jelenlség, ám jóval feltűnőbb lesz, mint az előző években volt. Az IMF szerint 2-3 millió ukrán állampolgár dolgozik külföldön, Kijev 3,2 millióra teszi a számukat saját adatai szerint, az USA becslése ennek kétszerese. És nem csak Európát célozzák meg.

Jelentősen megnőtt az átmenőforgalom az orosz-ukrán határon fekvő Uszpenka határátkelőnél, ahol több száz autóból álló sorok alakulnak ki időről időre, mind Oroszországba akar eljutni. Pontos statisztikák persze nincsenek, Uszpenka elég közel helyezkedeik el Donyeckhez.

Szlovák EBESZ-elnökség: Lajčák Kijevben tárgyalt az ukrán válság megoldásáról

A kilátások tehát nem túl jók Ukrajnában. A kormány a gazdaság és az állami pénzügyek rendbetételéhez megszorításokat kell bevezetnie, miközben hatalmas összegeket kell felszabadítania, hogy elkezdje fizetni a 2014-15-ben felvett hiteleket, amelyek összértéke 17 milliárd dollár. Mindezt 2019 második felében kell megtennie, miközben exportja állandó fenyegetésnek van kitéve az Azovi-tengeren. (Az Azovi-tengeren zajló ukrán-orosz egymásnak feszülés egy másik szempntból vizsgálva azt is jelenti, hogy ha Oroszország blokkolja az ukrán kereskedelmi hajózást, Ukrajna hitelezői jóval kisebb eséllyel kapják vissza pénzüket.)

Korrupció és jövőkép-nélküliség

És persze, Kijev folyamatosan emeli hadi kiadásait az orosz agresszió elhárítása céljából. Idén 16 százalékos kiadásnövekedést terveznek elérni, amivel 16 milliárdra duzzadna a védelmi büdzsé – ez az ukrán GDP 5 százaléka.

Ám nem lehet mindent a háborúra fogni. Amerikában nem egy magasrangú tisztviselő figyelmeztette Kijevet arra, hogy ha nem szorítja vissza a korrupciót (értsd: nem arra költi a felvett kölcsönöket, hogy életképes, nyugatbarát országot teremtsen), átértékelik az Ukrajnának nyújtott anyagi és katonai támogatásokat. A korrupció elképesztő méreteket ölt, emiatt a felvett hitelek pedig egyáltalán nem mutatják meg hatásukat a héköznapi emberek életében.

Kercsi incidens – Kiképzési gyakorlatra hívják be a tartalékosokat a hadiállapot alatt Ukrajnában

Körkép.sk