Latabár Kálmán Kossuth-díjas színész, kiváló művész, a legnagyobb magyar komikusok egyike 114 éve, 1902. november 24-én született.

 

Kálmánt és testvérét Chaplinhez hasonlították
Híres színészdinasztiába született – dédapja Latabár Endre, nagyapja Latabár Kálmán Árpád, apja idősebb Latabár Árpád, édesanyja, Deutsch Ilona mindannyian neves színészek voltak – , úgyhogy egy percig sem lehetett kétséges, hogy belőle is színész válik.

 

61421_611948474_big
Fotó: Szeretlek Magyarország

 

Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett. 1921-ben végzett Rákosi Szidi színésziskolájában, pályáját táncos komikusként kezdte. Először a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd 1927 és 1933 között Árpád öccsével zenés artistaszámokkal turnézott külföldön. Bécsben a Theater an der Wienben, Berlinben a Grosses Schauspielhausban, Max Reinhardt színházában is felléptek (A két Ajax; Offenbach: Szép Heléna), a világhírű rendező a fiatal európai színésznemzedék legjobbjainak tartotta őket, és még a szigorú kritikusok is Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították a testvérpárt.

 hirdetes_810x300  

 

Szerette az embereket és a felszabadult kacagásukat

 

Hazatérve több fővárosi színházban játszott, és 1936-től filmezett is, de az ő világa már a hódító útját járó hangosfilm volt. 1945-től 1970. január 11-én bekövetkezett haláláig a Fővárosi Operettszínházban aratta sikereit. Legemlékezetesebb alakításai – Menelaosz (Offenbach: Szép Heléna), Bóni (Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő), Frosch, a részeges börtönőr (ifjabb Johann Strauss: A denevér), Nyegus (Lehár Ferenc: A víg özvegy) ma is gyakran szerepelnek a televíziók kívánságműsoraiban.

Félszeg mozgása, a virtuozitásig kidolgozott esetlensége, egyéni humora avatta a nevettetés utolérhetetlen művészévé. Kiváló táncoskomikus volt, rögtönző és karikírozó készsége féktelen komédiázó kedvvel párosult. Az emberek szerették, és „Latyi”-nak nevezték.

 

45259
Fotó: múlt-kor.hu

Játékával senkit sem állított pellengérre, szerette az embereket, felszabadult kacagásukat. Ha igényesebb feladatot kapott, nyomban felhagyott a bolondozással, találó jellemrajzot adott.
Művészi munkásságát több magas állami kitüntetéssel ismerték el: 1950-ben érdemes művész kitüntetést és Kossuth-díjat kapott, 1953-ban kiváló művész lett.

 

Forrás: mtva.hu/múlt-kor.hu

Nyitókép: Szolnoki Napló

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.