Értékes leletek kerültek elő a régészeti feltárásokon Füleken

A Füleken folyó építkezések és felújítások kötelező részeként az elmúlt hetekben a Füleki Vármúzeum irányítása alatt leletmentő régészeti feltárásokra került sor, melyeket a Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal rendelt el.

Az új Városi piaccsarnok, a Piac utca és a Koháry-tér közötti területen folyik, a tervek szerint november végén fejezik be. A régészeti feltárás során különböző korokból származó cserépdarabok kerültek elő, az egykori városfal maradványaira azonban nem sikerült rátalálni. Lényegesen gazdagabb leletanyag került elő a váraljai területről, mely munkálatok egyik célja az egykori városfal és a vár kapcsolódásának azonosítása.

   

A feltárásokról, azok eddigi eredményeiről Titton Viktória régészt, a Füleki Vármúzeum igazgatóját kérdeztem.

Kezdjük a piaccsarnok építéséhez kapcsolódó feltárással.

A piaci ásatás egyik célja az volt, hogy megtaláljuk az egykori városfal maradványait, amely a korabeli dokumentumok szerint a vár alatt Kis Bástyától vezetett végig  déli irányban felé. A helyszín közelében volt egy sarokbástya és a fal ott kanyarodott kelet felé. Bástyát a posta építésekor bontották le. Ezt a falat kerestük, de nem bukkantunk rá az egész ásatás alatt, a nyomaira sem. Így ez valójában egy negatív  feltárás volt. Előkerültek cserepek, kályhacsempe töredékek, szögek, de leletek szempontjából egyik sem volt különösebben értékes.

A legérdekesebb eredmény az volt, hogy kb. 1 m 70 cm-rel a talaj alatt előkerült egy saras, iszapos  réteg, amibe ugyan leletek nem voltak, de találtunk benne két függőlegesen bevert facölöpöt.  Ez megerősíti azokat ismereteinket, hogy a város központja, egy mocsaras területre épült. A korabeli építkezők ezt úgy oldották meg, hogy az itteni épületeket, beleértve a katolikus templomot a földbe vert cölöpökre építették fel. A cölöpökkel a saras altalajt fogták  meg.

Lényegesen gazdagabb leletanyag került elő a Füleki Vár alatti Váralja területről. Mi indokolta az itteni ásatásokat?

Egy sikeres, határon átnyúló Interreges pályázatnak köszönhetően a város csaknem 1 millió eurós támogatást nyert a váraljai terület felújítására. Ennek részeként megújul az egykori városi erődítmény megmaradt bástyája, a felette lévő területen pedig egy nagy parkolót alakítanak ki, nyilvános illemhelyekkel, s nem utolsó sorban felújítják a vár alatti utcákat is.

Kik vettek részt az ásatási munkában?

A vármúzeum munkatársai és munkások mellett két héten keresztül a budapesti ELTE Régészeti Tanszékének hallgatói dolgoztak a helyszínen. Részt vesz Robert Malček, a nyitrai Régészeti Intézet munkatársa is, aki évek óta dolgozik a Füleki Vár  területén végzett ásatásokon.

Mi volt a régészeti ásatások fő célja?

Az itteni ásatások elsődleges célja az volt, hogy megleljük az egykori, 17. századbeli városfal maradványait. A terület  felújítására összpontosító projekt szempontjából fontos volt bebizonyítani, hogy tényleg az volt-e az iránya a falaknak, mint ahogyan az most látszódik. Négy szondát nyitottunk meg, kettőt (1., 2.) a Kisbástya mellett, kettőt pedig feljebb a Várfelső utca alatti részen (3.,4.).

A várakozásainknak megfelelően a 2-es szelvényben megtaláltuk a kőfal alapozását. Az 1-es szelvényben a kőfal alapja nem maradt meg, a negatív lenyomata viszont igen, törmelékes beszórással együtt, amit kitisztítottunk. Tehát bebizonyosodott, hogy itt volt a városfal, mely a Kisbástyától a vár felé haladva a Bebek-torony mögött kapcsolódott a várhoz.

Számunkra értékes felfedezés volt, hogy az alatta lévő rétegben a felszínre kerültek a régebbi korban épített palánkkerítés  cölöpjeinek kb. 80 cm-es mélységű lyukai.  Ez azt bizonyítja, hogy  a 17. századi kőfal előtt is állt már itt városfal, de az még nem kőből épült, hanem faszerkezete volt. Van olyan korabeli rajzunk, melyen ez látható, még bástya nélkül.

Érdekes leletek kerültek elő az ettől feljebb megnyitott 3. és 4. szondából is. Jelenleg 2.5 – 3 méterrel vagyunk a felszín alatt. Itt rábukkantunk egy összefüggő átégett destrukciós rétegre, ami valószínűleg a 17. század végi  várfoglalással kapcsolódik össze.  Találtunk itt egy kutat, de ez a beszórás alapján úgy néz ki, hogy újkori kút. Nem kizárt azonban, hogy az alsóbb részei már évszázadokkal azelőtt is ott voltak.

Mivel itt fognak felépülni az illemhelyek a Műemlékvédelmi Hivatal előírta a teljes terület megkutatását, ami azt jelenti, hogy az egész területet le kell bontani.  Ezért még várhatóak érdekes eredmények.

Mikorra várható a munkák befejezése?

Konkrét időpont nincs. Attól függ, hogy mikorra sikerül kiásnunk a Műemlékvédelmi Hivatal által előírt területet. Ez valószínűleg szeptember végéig eltart. Azután jön a leletanyagok rendszerezése, a legértékesebb tárgyak restaurálása és konzerválása. Utóbbiak a Füleki Vármúzeum állandó kiállításán kerülnek majd bemutatásra.

Láthatóak maradnak a falmaradványok a nagyközönség részére is?

Nem, a falmaradványokat betakarják. A projekt úgy van felépítve, hogy zöld övezet az említett városfalak nyomai között lesz kialakítva. A területet macskakővel fogják lefedni, s ezen a  falak nyomvonala más színű kővel lesz kijelölve.

Az  ásatások során a nagy mennyiségű töredék (kerámia, edények, kályhacsempék stb.) mellett több értékes lelet is előkerült. Bemutatnád őket?

Előkerült több pénzérme. Találtak ezüst dínárokat, főleg Ferdinánd király időszakából, a 16. század közepétől a 17. század közepéig. A legértékesebb azonban egy ezüst tallér, ami ritkáság, jelenleg tisztítják.

A legértékesebb lelet egy imapecsét darabka. Eredetileg ez egy egész korong volt, bepecsételt arab feliratok vannak rajta (4 pecsét, melyeket egy pecsételővel nyomták rá). Sikerült kideríteni, hogy valószínűleg egy siíta imapecsét volt.  ami azt jelenti, hogy egyenesen a törökökhöz köthető, egy egyénhez.

Az eredeti muzulmán vallás évszázadok alatt siítákra és szunnitákra vált szét. Mindkét irányzat a Korán tanításán alapul. Az egyik legfontosabb különbség a két ideológia között, hogy a síiták az imámokat (=vezető) isteni tudással rendelkező spirituális hatalomnak tekintik, aki közvetítő Allah és a hívek között. Ezért az éves zarándoklaton a hívők Mekkán kívül az imámok sírjához is elmennek.

A síiták számára az imám nem egyszerűen a próféta helyettese, hanem az ő megjelenítője a földön. Szerintük az imámok  Mohamend próféta és veje-unokaöccse, Ali ibn Abi Tálib leszármazottai, akik – szemben a más származású kalifákkal – mindennemű hatalom legitim birtokosai, akik imámi rangjukkal együtt természetfeletti erőt örökítenek át utódaikra. Mohamed próféta unokáját a családjával együtt lemészárolták Perzsia területén  és ott emeltek nekik sírhelyet.

A siítáknak az a szokása, hogy ennek a sírhelynek a földjéből ill. arról a földről  vett földből készítenek imapecséteket. Minden siítának van egy ilyen korongja, amivel  imádkozik. A sír irányába mozdulnak, a homlokukhoz teszik és úgy imádkoznak. Ez azért is érdekes, mert a törökök  inkább szunniták voltak. A vár területéről is nagyon kevés törökkori lelet maradt meg.

Magyarország területéről összesen két ilyen töredék ismert (Szekszárd, Dunapata). Szlovákiából eddig nincs ilyen leletről tudomásom. Ez egy európai jelentőségű lelet!

További leletek?

Gyűszű, pipafej/pipakupak, fenőkövek, egy ezüst fém lapocska gyanúsan törökös díszítéssel, kis tűk (réz), ruhakapocs,  késfej, nyél, csákánybalta, ólomgolyók, vaskések, markolatgombok, több gyűrű, ollótöredék, szíjcsatt, könyvborító veret  stb.  Egy csontfésű töredék, ami értékben kifejezve nem olyan nagy érték, de mint lelet nagyon ritka. Nagyon szép lelet a díszített csontlapocska, melyeket fegyvertusok díszítésére használták, de biztos, hogy más fa tárgyra is került hasonló berakásként.  Érdekes egy pecsételő fejrésze a  „Hieronymus skalka“ felirattal.

Korban a leletek nagy része a 17. századból való, de előkerült néhány tárgya a korábbi időszakból is.

Ezekből eddig itt csak szórványleleteket találtunk, de  számítunk arra, hogy a felső két szonda szelvényben eljutunk az őskori rétegekig. A vár túlsó oldalán talált őskori leletek arra utalnak, hogy a hely már az őskorban lakott volt. Szinte bizonyos, hogy ha a várhegy lakott volt, akkor az őskorban a váralja is lakott volt. Hamarosan kiderül, hogy az elképzeléseink beigazolódnak-e.

Puntigán József

Képek: A szerző és a Füleki vármúzeum felvételei