Történelmi nagyságaink, íróink és költőink szinte tobzódnak a kulináris élvezetekben. Mindenkinek volt valami kedvence, sőt olyan is előfordult, hogy nevével együtt vált ismertté egy étel. Ismerkedjünk most meg ezekkel!
Nagy magyarjaink kedvenc étkei
Mátyás király idejéből származnak a legkorábbi magyar étkezést bemutató gasztronómiai beszámolók. A királyi udvarban szerették a válogatott, finom étkeket. Különösen kedvelték a halakat (csuka, angolna, hering) és a különböző húsféléket (marha, juh, sertés, vadak, baromfi); a zöldségfélék mellett pedig nagy gondot fordítottak a kovászos magyar kenyér és a sajtok elkészítésére is.
Kövess minket a Facebookon is, plusz tartalommal!
Állítólag a nagyobb fogadások alkalmával maga Mátyás király is személyesen benézett a konyhába, kedvenc ételeit megkóstolta és véleményt mondott a fűszerezésről.
A művészetpártoló, tudományokat támogató, „igazságos“ uralkodó reneszánsz életformájához hozzátartozott az étel és az ital kulturált fogyasztása is. A király felesége, Aragóniai Beatrix saját konyhát tartott fenn a királyi konyha mellett, ahonnan nápolyi receptek alapján készített ételek és sütemények kerültek ki.
Még fagylalt is szerepelt a királyi étlapon, amelyet Pesten csak jóval később, az 1760-as években kezdtek el árusítani. A király kedven csemegéje közé tartozott a kacsa és a fürj. Kedvenc gyümölcse a füge volt, amit – a hagyma használata mellett – szintén Beatrix királyné honosított meg.
A 15. század, s ezen belül Mátyás uralkodásának korszaka, a magyar történelemnek és a magyar gasztronómiának is aranykora volt. Ebben az időben alakultak ki a konyhaművészet alapszabályai és ugyancsak ekkor finomult az étkezés szertartássá.
Az elkövetkezendő évszázadok étkezéséről nem maradt sok feljegyzés, ezért ugorjunk egy nagyot az időben és nézzük meg, hogy a XIX – XX. század népszerű magyarjai milyen ételeket fogyasztottak, és miért lelkesedtek
Déryné Széppataki Róza a 19. századbeli színjátszás legendás alakja, énekes-színésznője naplójában részletesen megemlékezik arról a kulináris élvezetről, amikor először kóstolta a kolozsvári töltött káposztát.
Receptajánló itt.
Legnevesebb magyar poétáink egyikének, a márciusi ifjak vezérének, a nemzeti legendárium egyik központi alakjának, Petőfi Sándornak kedvencei a hagyományos ételek: a túrós csusza, a gulyás és a finom pecsenyehúsok voltak. Nagybetűs Költőnk gyakran még reggelire is gulyást főzetett, emellett nagyon szerette a paprikás csirkét is. Kedvelte a kávét is, de az aludttejért sokkal jobban rajongott.
Receptajánló itt.
A „nagy magyar mesemondó“, Jókai Mórnak kedvence a tiroli máj volt, és több más, szívesen fogyasztott étele közül talán a legismertebb a nagy szemű babból és füstölt malackörömből készült leves (Jókai-bableves), amit az író saját írásaiban ,,görögolvasó arany vagy angyalbakancs“ kifejezéssel illet. Mint mondta, olyan nagy szemű bab kell hozzá, mint a görög szerzetesek rózsafüzére, és az omlós, füstölt malacköröm színre arany, formára meg mint az angyalok lábbelije, olyan legyen.
Jókai Jolán (Jókai Mór testvérének lánya) szerint: „Móricz bátya kisevő volt, de nagyon szerette a csibének a zúzáját meg a combját, libának a mellét hidegen. Tavasszal a tárkonyos bárányt. Minden hüvelyes veteményt nagyra becsült. A lencsét például disznó fülével és sonkával ette.”
Jókai Mór felesége, Laborfalvi Róza színésznő sokat időzött és sürgött-forgott a tűzhely mellett. Aszalt szilvás orjalevese (csontleves karajcsontból) és sertésbordája nagy népszerűségnek örvendett a vendégek körében. A lakomák végén igazi csemegének számított a Jókai-háznál a jégbe hűtött dinnye rummal és tejszínhabbal.
A haza bölcse, Deák Ferenc minden bizonnyal édesszájú volt, ha a róla elnevezett Deák-tortára és a Deák módra készült sütemény-változatokra gondolunk. Ezen kívül nagyon szerette a sült csirkét paradicsommal, mely egykoron a Vörösmarty tér sarkán található Angol Királynő Szálló specialitásai közé tartozott.
Receptajánló itt.
Kossuth Lajos híres magyar államférfi kedvelte a pozsonyi kifli egy speciális, Palugyay Jakab Vasforrás nevű vendéglőjében kínált formáját, amely Kossuth-kifli néven vált ismertté.
Receptajánló itt.
A „legnagyobb magyar“, Széchenyi István nagy rajongója volt az akkoriban „fagyosnak“ vagy „hideg nyalatnak“ nevezett csemegének, a fagylaltnak.
Receptajánló itt.
A palóclevest 1892-ben Gundel János készítette először Mikszáth Kálmánnak, a „nagy palócnak“ ürühúsból, zöldbabból és csipetkéből. Szintén Gundel János készítette el barátja tiszteletére a Mikszáth-szeletet is.
Kedvence volt írásaiban, de étkezéseiben is a kapros-túrós lepény. Ismerjük a Nagy Palóc által kedvelt töltött káposztájának reguláját, „egy sor füle, egy sor orja, egy sor kövérje, egy sor töltelék”. A káposztáról általában nagyon jó volt a véleménye, a töltött káposztát pedig egyenesen az ételek királyának minősítette.
A nagy lakmározások, ínyenc falatozások leírásának mestere, Krúdy Gyula regényeiben is nagy figyelmet szentel az ételeknek és az italoknak egyaránt. Az író a rácponyt, marha – és körömpörkölt mellett a tányérhúsok (főtt marhahús) nagy kedvelője volt. A Szindbád szerzőjének törzshelye a tabáni kocsma volt, ahol kizárólag pörköltet evett fehér kenyérbéllel és vörösbort ivott hozzá.
Receptajánló itt.
József Attila, a 20. század egyik legkiemelkedőbb és legismertebb költője a házias jellegű ételek híve volt. 1926-ban Párizsból írt levelében testvérétől, Jolántól azt kérte, hogy küldjön neki csomagban bablevest csipetkével és kolbászreszelékkel.
Vágó Márta írja visszaemlékezéseiben, hogy amikor 1936-ban a Szép Szót szerkesztették délidőben egy közeli sörözőbe jártak ebédelni. József Attila gyakran evett disznópaprikást főtt krumplival, ezt nagyon szerette.
Receptajánló itt.
Eme „hírességekben” és ínycsiklandó, fejedelmi ételekben gazdag sort egy XXI. századi tehetséges, szignifikáns tálentummal megáldott szlovákiai magyar költőpalánta zárja, aki hétről hétre elkápráztatja a Körkép olvasóit pazar verseivel. A szóban forgó költő pedig nem más, mint Kerepesi Igor, akit megkértem arra, hogy foglalja össze néhány mondatban mely ételek is tartoznak kedvencei közé. Íme!
„Kedvenc ételeim sorából nagy nehézségek árán sikerült kiragadnom három ínyencséget: Rögtön elsőnek említeném az igazi, minőségi, dús, tejfölös öntettel bíró székelykáposztát, természetesen s kizárólag könnyeden ínycsiklandó knédlivel tálalva. Az isteni kulináris élvezet garantált! Tíz éve már, talán több is, hogy legfőbb kedvenceim közé tartozik.
A székelykáposzta mellett a borral dúsan meglocsolt zsiványpecsenye az, melyet bár csak mértékkel érdemes fogyasztanom, boros bukéjának s az alapanyagok isteni íz harmóniájának köszönhetően határozott kedvencem.
S hogy a levesekről is szót ejtsek, mint az étkezések felvezetőjéről, egy önmagában is kiadós, húsmentes különlegességet említenék, mely gyermekkorom óta megingathatatlan, óriási kedvencem. Ez pedig nem más, mint a sóska leves.
Egy kiadós adaghoz rengeteg tej, sóska és tejföl szükségeltetik, s akkoron igazán jó a végeredmény, ha sűrű, méregzöld színű gyönyörbe márthatja az ember kanalát. Az élvezetek fokozhatók, ha kenyérdarabkákat aprítunk a levesbe, melyek megszívva magukat az isteni nedűvel, elomló kiegészítőkké válnak.”
Takács Henrietta
Források: mindmegette.hu, cultura. hu, torzsasztal.com, nosalty.hu
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!
Megosztás:
Címkék: Aragóniai Beatrix Deák Ferenc Deák-torta Déryné Széppataki Róza DJ Palotai fagylalt Gundel János Jókai Mór József Attila kedvenc étel Kedvenc íróink kedvenc költőink Kerepesi Igor királyi konyha kolozsvári töltött káposzta Kossuth Lajos Krúdy Gyula Laborfalvi Róza magyar gasztronómia Mátyás király Mikszáth Kálmán palóocleves paprikás csirke Petőfi Sándor pozsonyi kifli Széchenyi István Szindbád Takács Henrietta tiroli máj Vágó Márta
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.