A legmagasabb szintre emelték a hét végén a korallfehéredés miatti riasztást az ausztráliai Nagy-korallzátony legészakibb részén.

 

A világ legnagyobb koralltelepét felügyelő hatóság vezetője, Russell Reichelt szerint az érintett területen februárban 33 Celsius-fokra emelkedett az óceánvíz felszíni hőmérséklete és a korallok gyakorlatilag „hónapokon át meleg vízben fürdőztek, amivel már nem tudtak megbirkózni”.

 

Reichelt szerint ahhoz, hogy megóvják a korallzátonyt a klímaváltozás hatásaitól, kezelni kell a töviskoronás tengericsillagok túlszaporodásának problémáját és részt kell venni a globális széndioxid-kibocsátás visszaszorítására irányuló törekvésekben.

 

 hirdetes_810x300  

A  levegőből végzett megfigyelése alapján a helyzet nem annyira rossz, mint azt elsőre gondolták, és nem olyan súlyos, mint például 1998-ban volt – írta a The Guardian című brit lap internetes kiadása.

 

Tizennyolc évvel ezelőtt a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség hatására hatalmas mennyiségű meleg víz áramlott szét a bolygón, elpusztítva a világ korallállományának hatodát és súlyosan károsítva a Nagy-korallzátony felét.

 

A jelenség a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszú időn át tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.

 

MTI
Nyitókép: origo.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!