Hamarosan új védőburok fedi el a világ szeme elől az 1986-os csernobili reaktorkatasztrófa maradványait, harminc évvel az esemény után azonban még hátravan a szanálás veszélyesebb része – írták a dpa német hírügynökség munkatársai.

 

Az új burkolat megakadályozza a radioaktív sugárzást

 

Különleges sínekből és hidraulikából álló rendszer „tolja rá” a világ legnagyobb mozgatható építményét a szerencsétlenül járt reaktorra. Néhány napon belül a több mint 36 ezer tonnás konstrukció elfedi majd a rom sziluettjét, az új védőburkot pedig november 29-én szeretnék ünnepélyesen átadni.

 

 hirdetes_300x300  

„Ez a befejezés kezdete a katasztrófa következményei ellen harminc éve folyó küzdelemnek”

 

mondja Osztap Szemerak ukrán környezetvédelmi miniszter.

 

Az új burkolatnak száz évig kell a radioaktív sugárzást megakadályozni, de védelmet kell nyújtania például a nedvességgel szemben is. A burok kiegészíti azt a betonszarkofágot, amelyet a Szovjetunió 1986. április 26. után sietve felhúzott, de időközben a szarkofág töredezni kezdett. A szanálás veszélyesebb része azonban még a szakemberek előtt áll,  ugyanis a felrobbant reaktorban még mindig körülbelül 200 tonna urán van.

 

Csernobil, 2016. november 15. 2016. november 15-én közreadott képen ráhelyezik az új, az eddiginél biztonságosabb védõburkot a csernobili atomerõmûre november 14-én. A radioaktív anyagok tökéletesebb elszigeteléséhez épített, 105 méter magas, 150 méter hosszú és 260 méter széles acélboltozattal fedik be a 4-es reaktorblokkot, amelyben 1986. április 26-án robbanás történt. A detonáció volt a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete. (MTI/EPA/EBRD Photostream)
(MTI/EPA/EBRD Photostream)

„Az eltakarításhoz nincs sem pénz, sem koncepció. A sugárzó romok végleges szanálása valószínűleg csak valamikor, inkább csak a távoli jövőben kezdődik el”

 

írta nemrég a Kommerszant című orosz lap.

 

Az acélpalást alatt a párizsi Notre-Dame is elférne

 

A munkások hivatalosan november 15-én indították útnak a 110 méter magas, 165 méter hosszú és 257 méter széles acélívet. Az acélpalást alatt a párizsi Notre-Dame székesegyház is elférne.

 

Az atomerőműben 1986. április 26-án, helyi idő szerint egy óra 23 perckor egy teszt közben csúszott ki az ellenőrzés alól a technológiai folyamat, a negyedik reaktor felrobbant. A detonáció radioaktív részecskéket röpített a levegőbe, a veszélyességéből időközben vesztő atomfelhő Nyugat-Európát is elérte. Csernobilból és környékéről tízezrek voltak kénytelenek kitelepülni.

 

 

Forrás és nyitókép: MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!