A Cseres-hegység közepén fekvő Ajnácskő község és a felette magasodó várhegy a Gömör egyik ékessége, melyet egyre több turista fedez fel.
Hunfalvy János földrajztudós szerint Ajnácskő ott található, „hol a történelem a mesével összefolyik.”
A régészeti leletek szerint a hely már a kőkorszakban lakott volt. A várhegy tetejéről pazar kilátás nyílik a vidékre, láthatóvá téve a települést övező fiatal vulkáni csúcsokat, a medvesi tájat, s természetesen Ajnácskő községet is. Helyi kezdeményezésre kitisztították a várhegyet, ami jelentősen megnövelte a turisztikai vonzerejét is.
A község központjából tanösvény vezet a várhoz és a várhegyre, mely 2014-ben Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében újult meg. A hely és kornyéke érdekességeiről háromnyelvű táblák tájékoztatják a turistákat.
[stw]
A látvány szépségét eddig a várhegyet benövő, invazív növények, fák bokrok árnyékolták, melyek befedték a várhegy egy részét, de akadályozták a kilátást is. Ádám Sándor, a Cseres-hegység tájvédelmi körzet természetőre kezdeményezésére kisebb mozgalom indult meg a várhegy megtisztítására.
Milyen értéket képvisel az Ajnácskői várhegy?
Természeti rezervátum, ami valójában egy kipreperált tűzhányó kémény, amire azután ráépítették a várat. Ez egy természeti geocsoda, mely domináns eleme a Nógrád-Gömöri bazaltformációnak, amit az elsők között már 1958-ban védelem alá helyzeték. Oka a geológiai felépítés jelentős feltárása, a neogén kori vulkanizmus bemutatása a Cseres Hegység Tájvédelmi Körzet területén, valamint az eredeti növény- és állatvilág. Nem mellékes a történelmi, archeológiai oldala sem.
Mi veszélyeztette ezeket az értékeket?
A 18. században a várhegyet akácosokkal ültették körül, ami tudjuk, invazív faj. Ebben az esetben a baj az, hogy erősen nyomul az északkeleti oldalon, az alsó várudvarra és még feljebb. Elpusztítva az itteni xeroterm növényi társulást, valamint nagymértékben rombolja és átnövi a megmaradt várfalakat.
A hely természetvédelmi rezervátum, ahol csak kivételes engedéllyel lehet beavatkozni. Maga a terület Ajnácskő község és az Állami erdészet tulajdona. Felügyelete a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet és a Novohrad-Nógrád Geopark feladata. Mivel e tekintetben egyik oldalról sem született kezdeményezés, úgy gondoltam, hogy magamra vállalom a „tolmács” és intéző feladatát.
Miről szólt a kezdeményezésed?
A várhegy megtisztítását kezdeményező javaslatom minden érdekeltnél kedvező visszhangra talált, örültek neki. A munkálatok engedélyeztetését 2015-ben kezdtem intézni, annak folyamata némi meglepetésemre egy évig tartott, a részleteket inkább nem elemzem.
Lényege, szakmailag is meg kellett indokolnom a tisztítás okait: Az eredeti növény- és állatvilág megőrzése; a xeroterm biotóp fenntartása; a sziklai társulások újraélesztése; a geológiai felépítés láthatóvá tétele (két olyan bazalttellért beleértve, amelyet a geológusok eddig nem láthattak); a várfalak kitisztítása és láthatóvá tétele; nem utolsó sorban egy szép panoráma megnyitása a Ragács Nemzeti tájvédelmi Rezervátum és a Csontos-árok gyűrűjére.
Az eredmény önmagáét beszél!
Igen. A tisztítást az engedélyeztetést követően néhány önkéntessel kezdtem el, de az akkori rövid határidő miatt nem jutottunk a végére. Ezért 2017 tavaszán folytattuk a munkát egy lényegesen nagyobb önkéntes csoporttal.
Tavaly, 2016-ban meglátogatott Vlastimil Konečný neves vulkanológus, akinek megmutattam az említett telléreket. Nagyon meglepték őt és azt mondta, hogy át kell értelmezni a helyszín geológiai fejlődését.
Úgy gondolom, hogyha a jövőben régészeti feltárás is kezdődne, akkor ezt a tisztítás is segíteni fogja.
További célok?
Úgy gondolom, hogy minden év tavaszán fogom kezdeményezni a várhegy tisztítását, s bízom abban, hogy önkéntesek tekintetében minden évben többen és többen leszünk.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Ádám Sándor Ajnácskő ajnácskői várhegy Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Főoldal Nógrád-Gömöri bazaltformáci Vlastimíl Konečný vulkán
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.