Tombol a hőség Európában, a sarkkörön innen és túl. Az észak-európai országokban megkongatták a vészharangot, mivel Norvégia sarkkörön túli részén 30 Celsius-foknál is melegebbet mértek. Japánban is forróság van, Grönlandon is furcsa olvadások jelentek meg.

 

Beringer Árpád nagymegyeri gazdát a pozsonyi gazdatüntetés alkalmával a Markíza egyik tudósítója kísérte át a városon. A traktorban nem csak a tulajdonjogok problémáiról beszélgettek. Beringer elmondta, hogy a ’80-as években a Csehországból érkező kombájnok és aratógépek a Csallóközben kezdték a betakarítást, és mire végeztek épp mehettek aratni az északabbi területekre is. Ma ezzel szemben majdhogynem korábban érik meg a búza északon, mint délen.

 

A szakértők abban egyetértenek, hogy a klímaváltozás esetén nem egyszerűen globális felmelegedésről van szó, sokkal inkább az egyre szélsőségesebb időjárásról.  Pusztító egymásutánban érkező tornádók a karibi térségben, rekordvékonyságú jégtakarók a sarkokon, terjeszkedő sivatagok Afrikában és Európában, szokatlan hőmérséklet-ingadozások, melegrekordok, nyári jellegű áprilisi, őszre emlékeztető májusi időjárás.

 

 hirdetes_810x300  

Még a klímaváltozás kapcsán szkeptikusabb szakértők is elismerik, hogy naivitás lenne azt gondolni, hogy az emberiség jelenlegi életvitelével nem befolyásolja a természetet.

 

Szlovákiát a magyarlakta vidékek felszín alatti vizei mentik meg a szárazságtól

 

Nem elmélet, tény

 

Egy hónappal ezelőtt a Trend FM magyarországi rádióadó műsorán Szőke Diána, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető elemzője és Gere László a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány szenior kutatója beszélgetett a témában. Leszögezték: a klímaváltozás legfontosabb jellemzője, hogy extrém értékek jelennek meg az időjárásban: különösen nagy meleget, vagy hideget mérnek a meteorológiai állomások, korábban nem látott erősségű viharok zavarják meg a hétköznapi életet.

 

„Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy észlelhető egy felfelé mutató hőmérsékleti tendencia, és ami még fontosabb, egyre gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek.”

 

A jelenség egyik jellemzője az elsivatagosodás. Bár éves szinten lehet, hogy nem változik a csapadékmennyiség, de egyre általánosabb a trend, hogy sokáig nem érkezik eső, majd hirtelen nagy mennyiségű csapadék hull alá, ami azonban gyorsan elfolyik. Könnyű belátni, hogy ha havonta csak egyszer öntözünk meg egy szobanövényt, rövid időn belül kipusztul (a kis vízigényű növények kivételével).

 

A két kutató egyetért abban, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használata és a magas légszennyezettség felgyorsították a klímaváltozás folyamatát, a káros hatásokat a társadalom pedig nem tudja ellensúlyozni.

 

Éghajlatváltozás: Szlovákiának néhány évtized múlva szubtrópusi időjárása lesz

 

Drasztikus, globális és sokszor halálos

 

Ezt bizonyítja pazarló erőforrás-felhasználásunk. Augusztus elsején volt a biológiai erőforrások napfordulója: január 1. és július 31. között, vagyis hét hónap alatt az emberiség felélte azt a mennyiségű erőforrást, amit a természet egy év alatt képes újratermelni. Vagyis: ökológiai értelemben el vagyunk adósodva.

 

Évente mintegy 5 millió ember hal meg iható víz hiánya miatt. Ez elsősorban az Afrikai Száhel-övben jellemző, ahol évről évre egyre súlyosabb szárazság pusztít. A Körkép.sk korábbi cikkeiben foglalkozott ennek politikai vetületével is. Az afrikai szélsőségek előretörését nagyban segítette az afrikai kormányok meggyengülése, amihez azonban hozzájárult a Száhel-öv pusztulása: aki már nem tudott megélni a szikes talajon, a városokba menekült, ahol a vízhálózat és a lakhatási viszonyok hatalmas nyomás alá kerültek. Az elégedetlenség pedig politikai feszültségekhez vezetett, ami szintén fontos táptalaja volt a szélsőségek támogatottságának. Az élelmezés problematikáját ráadásul nem csak a klímaváltozás, de a népességrobbanás is befolyásolja – egy anyára átlagban 6-8 gyermek jut.

 

Másfél évezrede nem volt ilyen gyenge a Golf-áramlat

 

Exportált környzetszennyezés

 

Míg a fejlett országok helyzetükből adódóan könnyebben igazodnak a klímaváltozás okozta problémákhoz – annak ellenére hogy a legnagyobb kibocsátást ők produkálják és jóval pazarlóbb életmódot folytatnak – a fejlődők kettős nyomás alatt vannak. Egyrészt saját termelésük fokozza a környezetszennyezést (pl. Kína), másrészt a fejlett országok vállalatai előszeretettel viszik termelésüket a lazább környezetvédelmi szabályozást megszabó országokba.

 

Az Európai Unió például kilátásba helyezte, hogy 2030-ra 40 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását (az 1990-es értékhez képest). Ez azonban valószínűleg a fejlődő országokba csábítja át az előírásokat és plusz költségeket vállalni nem akaró cégeket.

 

A fejlődő országokban látványos mértékű városiasodás megy végbe, amelyek nagyobb mértékűek a nemzetközi migrációnál. Az országokon belüli migrációnak köszönhetően több tízmilliós nagyvárosi térségek alakulnak ki. Jelenleg a világ népességének 50 százaléka él városokban, harminc év múlva ez az arány 70 százalékra fog emelkedni. Ez a tendencia pedig növeli a természetre gyakorolt nyomást és az ökológiai lábnyom nagyságát.

 

Térképre tették, mely országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést

 

Körkép.sk

Nyitókép: novinite.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!