A legnagyobb és legmesésebb irodalmi hősökről is kiderül időnként, hogy nem pusztán a képzelet szüleményei. Így történt ez nemrégiben Petőfi János vitézével, és nem kivétel Jókai Baradlay Richárdja sem. Az már kevéssé közismert, hogy a hős huszár mintaképe Csallóközben nyugszik.

A kőszívű ember fiaiban szereplő hős huszár Palvicz Ottóval vív halálos párbajt az isaszegi csatában. A párbaj, noha két nappal korábban, a tápióbicskei ütközetben, és más nevű egyénekkel, de valóban megtörtént. A dicsőséges tavaszi hadjárat közepette járunk, amely során, bő két hónap alatt a Duna-Tisza közéről az országhatáron túlra kényszerültek a magyar honvédségtől szorongatott osztrák hadak. E hadjárat során, április 4-én történt a tápióbicskei ütközet, amely Klapka seregének megfutásakor kis híján elveszett, de Damjanich és Görgey éppen jókor érkezvén, megmentette a helyzetet. A csata fordulópontja előtt, a kritikus helyzetben esett meg párbaj, amely híressé tette a csiliznyáradi születésű Színi Sebő Alajos alezredest, Hermann Riedesel zu Eisenbach őrnagy legyőzése által. Itt adjuk át a szót a szemtanú Karsa Ferencnek, a nevezett ütközet egyik résztvevőjének, aki tüzér önkéntesként kezdte, és hadnagyként fejezte be a háborút.

Than Mór - A tápióbicskei ütközet
Than Mór – A tápióbicskei ütközet

„Mármost elmondom Sebő és Riedesel párbaját. Riedesel a Jellasics-huszárok élén vágtatva közeledett a Tápió hídjától nem messze álló két század császár-huszár felé, s kardjával integetett Sebőnek… Úgy beszélte maga Sebő alezredes, hogy az egész osztrák ármádiában óriási erejéről és kardvívásban jártasságáról híres Riedesel őt felismerte. Csakis abból a szeméremből fogadta el a kihívást, nehogy huszárjai szemében kisebbséget szenvedjen.

– De meg voltam győződve, hogy levág – ezek a saját szavai. – Legényeimnek azonnal maradást intek, és a felém délcegen vágtató Riedesel elibe ugrattam. Összecsaptunk. Se ő, se én nem kaptunk vágást. Csakhogy észrevettem, az én lovam erősebb, mert az övét megtolta. Egy kis fordulóval megint szembekerültünk, másodszor is összecsaptunk. Akkor kaptam ezt a rettenetes vágást…

Feltűrte bal karján az inge ujját, s megmutatta az élet-erek mellett a hosszú sebforradást, aztán elhallgat…

– Hát Riedesellel mi történt? – kérdi Szemere Miklós.
– Riedesellel? Nos, hát ő meghalt… – fejezi be Sebő az elbeszélést.”

 hirdetes_810x300  

Színi Sebő Alajos nemesi származásúként kerülhetett ifjúkorában Bécsbe, a királyi testőrségbe. A kiváló lovaglótudományáról közismert Sebő tanította lovagolni a gyermek Ferenc Józsefet, míg a vívásban kiemelkedő Riedesel báró a későbbi császár vívóoktatását végezte. Innen ismerte egymást Sebő és Riedesel, akik egy ideig barátok is voltak. A jó viszony aztán később megromlott – természetesen egy nő és az ő két hódolója volt az ok –, és csak felső tiltás miatt nem párbajoztak már akkor. – Majd még találkozunk! – fenyegették egymást.

Baradlay Richárd a filmben

A magyar forradalom hírére Sebő hazatért, és vitte magával a mozgósítható magyar huszárokat is a birodalmi fővárosból. Ez is kalandos út volt: Dévény fölött átúsztattak a Dunán, a Kis-Kárpátok bércei közt átkelve kerülték meg a pozsonyi osztrák helyőrséget, majd – többségében csallóközi fiúk lévén – a Csilizköz nádasai között rejtőztek el üldözőik elől. Tápióbicskénél a Sebő vezette huszárok védték az ellenséges lovasságtól a szorult helyzetű honvédek felmentésére vezényelt tüzérséget.

Az ellenséges vértesek csakhamar meg is érkeztek, Riedesel őrnagy vezetésével. Szembevágtattak egymásnak a lovascsapatok, amikor Riedesel felismerte szembejövő, egykori katonatársát. Hangos „Halt!” kiáltására mindkét csapat megtorpant, ő pedig kihívta Sebőt a régről halasztódó párbajra. Hosszú percekig vívtak, mígnem lova sietett Sebő segítségére. Megharapta az osztrák őrnagy lovát, az visszahőkölt, az ágaskodó lovak nyergében pedig a két katona is felágaskodott, hogy bevigye a végső találatot. Mindketten találtak is.

Sebő ekkor szerezte súlyos karsérülését a gyeplőfogó kezén, másik kezével viszont ugyanakkor kettéhasította Riedesel fejét. Az osztrák lovasok – látva vezérük csúnya végét – pánikba esve elvágtattak, zavart okozva ezzel saját csapataik között is.

Sebő a párbaj után, az általa is említett sebesülése miatt egy hónapig harcképtelen volt, gyógyulása után azonban visszatért a csatamezőre. Még ez előtt, április 30-án 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki vitézségéért.

Vésey Kovács László
(Végh Ferenc: Párbaj a csatatéren c. könyve nyomán)

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.