Uralkodók és uralkodóházak Európában I.

„2000-re már csak öt király marad a földön: a pikk király, a káró király, a kőr király, a treff király és az angol királynő” – vélekedett egykor az egyiptomi Fárúk király. Nos, ez a pesszimista jövőkép meghaladva a 2000-es évet valótlanná vált, ugyanis Európában még mindig szép számban találhatunk királyságokat és hercegségeket.

De vajon az angol királynőn kívül ismerjük a többi európai uralkodót? Meg tudnánk nevezni azokat az országokat, amelyekben királyság vagy éppen hercegség van? Elevenítsük fel tudásunkat e rövid összefoglalóval!

A Belga Királyság

Uralkodó: Fülöp (Philippe/Filip) belga király

Elődje: II. Albert belga király

Uralkodik: 2013. július 21-től

   

Házastársa: Mathilde d´Udekem d´Acoz hercegné

Dinasztia:  Szász–Coburg–Gothai-ház

Trónörökös: lánya, Erzsébet (Elisabeth) belga hercegnő

1830. november 22-én a Belga Nemzetgyűlés az alkotmányos monarchiát jelölte meg a frissen függetlenné vált Belgium államformájaként, 174 igen szavazattal. Belgium trónján a Szász–Coburg–Gothai-ház tagjai uralkodnak, akik elsőként a belga szabadságharc után, 1831-ben foglalhatták el a trónt – ez a trónfoglalás pedig  Lipót szász–coburg–gothai herceg nevéhez köthető, aki felvette a belgák királya címet.

A ma is létező monarchiáktól eltérően Belgium uralkodói nem automatikusan, elődjük halálakor válnak az ország uralkodójává, hanem akkor, amikor leteszik alkotmányos esküjüket.

A jelenleg uralkodó Fülöp belga király tanulmányait az Oxfordon, majd az amerikai Stanford Egyetemen végezte. 1989-ben ezredesi rangot szerzett, 2001-ben pedig a szárazföldi és a légierő vezérőrnagya, valamint a haditengerészet ellentengernagya lett. 1999-ben feleségül vette Mathilde d´Udekem d´Acoz grófnőt, akitől négy gyermeke született: Erzsébet (2001), Gábor (2003), Emánuel (2005) és Eleonóra (2008).

II. Albert 2013. július 3-án bejelentette lemondását fia, Fülöp brabanti herceg javára. Albert a lemondáskor előrehaladott korára és megromlott egészségügyi állapotára hivatkozott. A királyi udvar azóta szakított a fiúági öröklési renddel és bevezette a nőági öröklést, vagyis nemtől függetlenül az elsőszülött örökli a koronát, így Fülöpöt lánya, Erzsébet fogja követni a belga trónon.

A Holland Királyság

Uralkodó: Vilmos Sándor (Willem-Alexander) holland király

Elődje: Beatrix holland királynő

Uralkodik: 2013. április 30-tól

Házastársa: Máxima Zorreguieta Cerruti

Dinasztia: Orange – Nassau-ház

Trónörökös: lánya, Katalin Amália hercegnő

A németalföldi ország 1581-ben Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársasága néven nyilvánította ki függetlenségét a Spanyol Királyságtól, 1648-ben pedig a vesztfáliai béke is cikkelyei közé vette az akkor már Hollandia néven szereplő állam önállóságát. A függetlensége 1795-ig tartott, amikor Napóleon Batáviai Köztársaság néven átszervezte az országot, s Franciaországtól függővé tette.

A napóleoni háborúk után a bécsi kongresszus Belgiummal közösen az Egyesült Németalföldi Királyságba tömörítette, majd a belgák 1831-es kiválása után a Holland Királyság nevet vette fel, amely azóta is a hivatalos neve.

A Holland Királyság uralkodó dinasztiája 1815-től kezdődően az Orániai – Nassau-ház. Az 1980 óta uralkodó Beatrix királynő 2013. január 28-án lemondott a trónról fia, Vilmos Sándor herceg javára, így 123 év elteltével ismét férfi uralkodója lett Hollandiának. Távozása nem okozott politikai válságot, hiszen a németalföldi ország öröklési rendje szerint – nemtől függetlenül – az uralkodó első gyermeke követi trónján az elődöt.

Vilmos Sándor három helyre járt középiskolába: Baarnban kezdett, majd Hágában, végül pedig Walesben folytatta tanulmányait. Ezután a holland királyi tengerészeti főiskolán tanult, a hadseregben először zászlósként szolgált, majd hadnagyi rangot szerzett. 1987-ben beiratkozott a leideni egyetemre, ahol történelem szakon szerzett diplomát. 2002-ben vette feleségül Maxima Zorreguieta Cerrutit, egy argentin származású közgazdász hölgyet, akitől három lánya született:  Katalin Amália (2003), Alexia (2005) és Ariane (2007), így Vilmos Sándor után újra királynő fog ülni Hollandia trónján.

A Luxemburgi Nagyhercegség

Uralkodó: Henrik (Henri) luxemburgi nagyherceg

Elődje: János luxemburgi nagyherceg

Uralkodik: 2000. október 7-től

Házastársa: Maria Teresa Mestre

Dinasztia: Nassau–Weilburg-ház

Trónörökös: fia, Vilmos (Guillaume) Luxemburg örökös nagyhercege

Az egykor Napóleon által annektált Luxemburg 1815. június 9-e óta független és önálló nagyhercegség. Eredetileg a mindössze 2500 négyzetkilométernyi területű állam perszonálunióban állt előbb az Egyesült Németalföldi Királysággal, majd Hollandiával egészen 1890-ig. Adolf nassaui herceg alapította meg a mai napig regnáló luxemburgi Nassau – Weilbourg-dinasztiát, amely 1344-től 1806-ig uralta a német Nassau államát.

1868-as alkotmánya szerint Luxemburg alkotmányos monarchia, amelyben jelentős szerepet kapott a mindenkori nagyherceg, aki kezében tartja a végrehajtói hatalmat, ő nevezi ki a parlamentnek felelős Minisztertanács tagjait, illetve szintén az uralkodó állítja fel a 21 tagú Államtanácsot, amelynek törvényhozó funkciója is van.

A jelenleg uralkodó Henrik nagyherceg a genfi egyetemen szerzett diplomát, de egy amerikai tanulmányúton is részt vett. Trónra lépéséig a luxemburgi hadseregben szolgált ezredesi rangot viselve. 1981-ben vette feleségül a kubai származású Maria Teresa Mestre-t, aki öt gyermekkel (Vilmos (1981), Félix (1984), Lajos (1986), Alexandra (1991), Sebestyén (1992)) ajándékozta meg a luxemburgi nagyherceget.

Henrik 1998. március 4-én a luxemburgi alkotmány 42. cikke értelmében János nagyherceg képviselője lett, majd 2000. október 7-én, apja lemondása után, átvette az uralkodói szerepkört.

A Dán Királyság

Uralkodó:  II. Margit (Margrethe) Dánia királynője

Elődje: IX. Frigyes dán király

Uralkodik: 1972. január 14-től

Házastársa: Henrik dán herceg

Dinasztia: Glücksburg-ház

Trónörökös: fia, Frigyes dán királyi herceg

Dániában a királyság intézménye egészen a 10. századig, a vikingek idejéig nyúlik vissza, így Európa egyik legrégebbi monarchiája közé tartozik. Eleinte a király személye választható volt, 1660-ban azonban örökletessé vált. 1849-ben az új alkotmány értelmében az ország államformája alkotmányos monarchia lett, az 1953. március 27-i öröklési törvény pedig bevezette a női öröklés lehetőségét is.

A jelenlegi Glücksburg hercegi família 1863-ban került Dánia trónjára, és rokona a norvég királynak, valamint az egykori görög uralkodónak is.

A Dán Királyság magába foglalja a Feröer-szigeteket és Grönlandot is, amelyek bár Dánia részei, mégis külön belső igazgatási joggal bírnak. A törvények szerint a végrehajtói hatalom a dán kormányon keresztül még mindig a királyi családé, ám a gyakorlatban ma már nincsen nélkülözhetetlen szerepe a politikai döntéshozatalt illetően.

Az uralkodó, II. Margit tanulmányait rendkívüli sokszínűség jellemzi: tanult politológiát és filozófiát, valamint őskori régészetet is. 1967-ben ment feleségül Henri de Laborde de Monpezat grófhoz, aki a házasságuk után a „Dánia hercege” címet kapta meg. Házasságukból két fiuk született: Frigyes (1968), a trónörökös és Joachim (1969).

A királynő egyébként hatalmas népszerűségnek örvend népe körében, és rendkívül sokoldalú személy. Miseruhákat és oltárterítőket hímez, postabélyegeket tervez, és J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című művéhez is készített illusztrációkat.

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

Uralkodó:  II. Erzsébet (Elizabeth) brit királynő

Elődje: VI. György brit király

Uralkodik: 1952. február 6-tól

Házastársa: Fülöp edinburgh-i herceg

Dinasztia: Windsor-ház

Trónörökös: fia, Károly (Charles) walesi herceg

Anglia 871-ben létrejövő királysága és a 843-tól létező Skót Királyság hosszas háborúzást követően hivatalosan 1603-ban lépett perszonálunióra, amelynek élére a skót Stuart-dinasztia került. 1707-ben az Acts of Union értelmében Anglia és Skócia Nagy-Britannia Királysága néven egyesült, majd 1801-ben Írország is belépett az unióba, így az államot ettől kezdve Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának hívták.

Azonban 1927-től – Írország függetlenségének kikiáltása miatt – ismét névváltás következett: azóta hivatalosan Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságaként emlegetik a nyugat-európai szigetországot.

Az ország és a Brit Nemzetközösség élén az 1917-ben létrejött, a világ legismertebb uralkodói dinasztiája, a Windsor-ház áll, amelyet V. György király rendelettel alapított a korábban használatos Szász–Coburg–Gothai-ház elnevezésből, mivel a Német Császárság ellen vívott világháború miatt jobbnak látta megszakítani családi kapcsolatait a németekkel, s lemondani a német nemesi címekről.

Az állam élén jelenleg az 1952 óta regnáló II. Erzsébet áll, utóda pedig fia, Károly walesi herceg. Az 1917-es rendelet kizárta a mindenkori trónörökös leányleszármazottait a királyi fenség megszólítás és a hercegi rang kiváltságából, azonban a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció tavaly elhatározta, hogy mentesíti a brit trónutódlási törvényeket a vallási diszkriminációtól és a nemek közötti megkülönböztetéstől.

Erzsébet főként otthon tanult anyjától és nevelőnőjétől zenét, irodalmat, történelmet, angol és francia nyelvet, majd később Canterbury érsekétől jogot és vallástörténetet. 1947-ben kelt egybe Fülöp herceggel, akitől négy gyermeke született: a trón várományosa, Károly (1948), valamint Anna (1950) András (1960) és Eduárd (1964). Erzsébet édesapja, VI. György halála után lett királynő, és az 1953-as koronázását a történelem során először közvetítette a brit televízió.

Forrás: mult-kor.hu, wikipedia, vlaston.webnode.hu

Takács Henrietta

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!