Adventi szokások, hagyományok

A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, így minden évben már novembertől elkezdődik a nagy várakozás, készülődés az év legnagyobb, legmeghittebb ünnepére. A következő összeállításból érdekes dolgokat tudhatunk meg az adventi időszakról, az adventi koszorú vagy éppen az adventi naptár eredetéről.

Az advent szó jelentése a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. Advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyt megelőző 4. vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjával kezdődik és vízkeresztig (január 6-ig) tart.

Az adventi időszak

   

 Advent az ünnepekre való készülődés és a reményteli várakozás időszaka, amely a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András  napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi  kezdetét (idén pontosan november 29-én) és karácsonyig tart.

Az adventi időszak varázslatos hangulatát nemcsak a karácsonyi várakozás keresztény mitológiája alakította ki, hanem a téli sötétségben a melegre, a fényre, a megújuló életre vágyódás ősi hite is. A téli napfordulóig egyre rövidebbek a nappalok, viszont egyre több a minket körülvevő sötétség. Ehhez kapcsolódóan mondják, hogy az adventi koszorún ilyenkor azért gyújtanak meg hétről hétre több gyertyát, hogy karácsonyra világosság legyen ott, ahol Jézust várják.

Vallási szempontból az advent a hívő ember lelki felkészülése Jézus eljövetelére, arra, hogy a lehető legközelebb kerüljön Istenhez. Ez az időszak csendes, elmélkedéssel töltött hónap, melyben testi és lelki megtisztuláson is átmegy a hívő ember.

Adventi hagyományok, szokások

 Az adventi időszak kezdetét sokáig harangszóval jelezték. A korábban heti három, majd kétnapos (szerdai és pénteki) adventi böjt és a szombati hústól való tartózkodás még a múlt század közepén is szokásban volt az idősebbek körében csakúgy, mint a hajnali misék látogatása, amiket arany vagy angyali miseként, de rorátéként is ismerünk. Egyes népszokások szerint az eladósorban lévő lányok cukorkát szopogattak az angyali misére szólító harangszókor, hogy ezzel édesgessék magukhoz a leendő kérőiket.

Az adventi szokások közé sorolható a szentcsalád-járás, mely a 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a Szent Családot ábrázoló képet, és e képnél imákat mondanak, s kisebb szertartásokat mutatnak be. A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak.

Mióta létezik az adventi időszak?

Az  adventet az 5. század óta tartják. A karácsony ünneplésével együtt terjedt el, a kezdetektől összetartozik a két fogalom: karácsony és advent, a  felkészülés és az ünneplés.  A négy vasárnapból álló adventi időszakot VII. Gergely pápa rendelte el.

Az adventi időszakban lakodalmat, zajos mulatságot nem tartottak – akárcsak nagyböjtben. 1611-ben a nagyszombati zsinat meg is tiltotta advent első vasárnapjától vízkeresztig az esküvők, zajos mulatságok rendezését. A korábban kialakult nagyböjthöz hasonló bűnbánati és készületi időszak volt az advent, de nem olyan szigorú, mint a nagyböjt.

Az adventi koszorú

Az adventi koszorú hagyománya valószínűleg abból az ősi hiedelemből származik, hogy a kör (varázskör) megvéd a gonosztól. Azt tartották, hogy az ilyen „szent” koszorúkkal minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat. Hasonlóan pogány szellemekkel kapcsolatos egy régi, Észak-Európában elterjedt szokás is, mely szerint az északiak azért akasztottak fagyöngyöt és zöld gallyat az ajtajuk fölé, hogy kiengeszteljék az erdők szellemeit. Egy középkori hiedelem szerint a fagyöngy elűzi a boszorkányokat, ezért ez a növény különleges helyet foglal el a koszorúfonásra használatos örökzöldek között.

Az ősi pogány elképzelés idővel feledésbe merült, csak 1838-ban újította fel egy keresztény férfiú, Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész. Az első gyermekotthon megalapítója a ház egyik termében fából hatalmas csillárt készíttetett, és minden istentiszteleten egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ezen a kocsikerék nagyságú adventi koszorún 24 gyertya állt.

Minden hétköznap meggyújtottak egy fehéret, és minden vasárnap egy pirosat. Az ötlet gyorsan követőkre talált, de csak 1860-ban, Berlin-Tegelben született meg az a gondolat, hogy a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűzzenek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként. Az első világháború protestáns vidékein már egyre több családnál kigyúltak a gyertyák az adventi koszorúkon, de csak századunk ötvenes éveitől vált mindenütt általánossá ez a szokás.

A gyertyák színe katolikus körökben egy kivételével lila: a bűnbánat és a megtérés jelképe. A meggyújtás sorrendjében a harmadik gyertya rózsaszín, ami a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt, valamint Mária anyai örömeit szimbolizálja. Az adventi koszorún meggyújtott gyertyák közül mindegyik egy fogalmat szimbolizál: hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);

zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);

Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);

Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).

Adventi kalendár

Manapság nálunk is terjedésnek indul a gyerekek által igen kedvelt adventi naptár, ami ennek az időszaknak az időmérő eszköze. Azon időszak előrehaladtára figyelmeztet nap, mint nap, melynek vége karácsony ünnepe. Az adventi házikók, naptárak ablakaiból minden nap csak egyet szabad kinyitni, mögöttük leggyakrabban édesség rejtőzik. Régen inkább kis képek, vagy karácsonyi jókívánságokra nyíltak az ablakok.

Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült a müncheni Lang kiadónál. Az ötlet állítólag Gerhard Lang, a későbbi készítő édesanyjától ered, aki megunta, hogy kisfia minden este megkérdezte tőle, hogy még hányat kell aludnia karácsonyig? Ezért fogott egy kartont, huszonnégy mezőre osztotta, és mindegyikre rátűzött egy bonbont. Kisfia minden nap megehetett belőle egyet. A már felnőtt Lang később erre az ötletre alapozva készített először adventi naptára.

Takács Henrietta

Források: gyor.imami.hu, nagyutazas.hu, wikipedia