Csukás István művei Jókai Mór és Petőfi Sándor alkotásaihoz hasonlóan részei a magyarok kollektív tudatának – fogalmazott Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke pénteken a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) dísztermében, ahol a Kossuth-díjas költőt, írót 80. születésnapja alkalmából köszöntötték.
Noha a szélesebb közönség meseíróként ismeri Csukás Istvánt, lírája a 20. századi magyar költészet egyik kimagasló teljesítménye – fűzte hozzá Szentmártoni János. Kiemelte: Csukás István sikereinek egyik titka, hogy mélységes ismerője a gyermeki léleknek.
Csukás István Kosztolányi Dezsőhöz hasonlóan a boldogság, az öröm keresésének és megtalálásának költője – mondta méltatásában Pomogáts Béla irodalomtörténész. Hozzáfűzte: Csukás István művei segítenek elviselni az emberiség, a nemzet és saját sorsunk nehézségeit.
Semmiféle különbség nincs az úgynevezett gyerekeknek szóló művészet és a felnőttirodalom között, mindkettőnek ugyanazon minőségi szempontok alapján kell elbírálás alá esnie – hangsúlyozta Csukás István, akivel az esten Farkas László kritikus, irodalomtörténész beszélgetett.
Az ünnepelt felidézte, hogy gyermekként önmagában a szavak varázsa, játéka elég volt ahhoz, hogy minden kezébe kerülő művet elolvasson, függetlenül attól, értette-e az adott könyvet. 18 éves korában jelentek meg első versei, elmondása szerint amikor először látta saját írásait nyomtatásban, „minden eldőlt”, és tudatosan kezdett el készülni a költői pályára.
MTI
Nyitókép: MTI
Megosztás:
Címkék: Csukás István gyermekirodalom mese
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.