Tizenkét éve, 2004. szeptember 26-án hunyt el Kabos László Jászai Mari-díjas színész, komikus, a nevettetés nagymestere, akit „kis Kabosként” zárt szívébe a közönség. A jelző – ahogy a sírján van: Kiskabos – megkülönböztetés Kabos Gyulától, a múlt század első felének legendás moziszínészétől.
Mauthausent is megjárta
Krausz László néven született 1923. szeptember 28-án Sárváron. Kertésznek tanult, de a szakmát csak azért választotta, mert az akkori nehéz időkben az a hír járta: aki mezőgazdasági munkát végez, nem deportálják. Nem így történt, 1943-ban Mauthausenbe vitték, ahonnan mindössze 31 kilóra soványodva, de hazakerült. Apja nem élte túl a holokausztot, így édesanyja úgy döntött, a család Amerikába megy, ahol rokonaik éltek. Csupán László maradt itthon, aki öt évet adott magának, hogy a színészetről szőtt álmai teljesüljenek.
A vörös hajú „kis Kabos” mindig teltház előtt játszott
Parodistaként kezdte pályáját, 1946-ban a Pódium Kabaré színpadán lépett fel először, majd 1951-ben a Vidám Színpadhoz szerződött, annak egyik alapító tagja volt. Az egyik legnépszerűbb komikus lett, kabarészerepekben, vígjátékokban és bohózatokban egyaránt magával ragadta a közönséget. Szívesen élt harsány, olykor ripacs eszközökkel, miközben a kisember elesettségét is mindig bemutatta.
A Vidám Színpadon 1984-ben mutatták be az első amerikai mintára készült magyar show-t, a sztárvendégekkel színesített Kabos Show-t, amelynek lemezen kiadott anyaga három hét alatt százezer példányban kelt el, és aranylemez lett. Emellett magánszámaival járta az országot és a nagyvilág magyarok lakta városait, a vörös hajú „kis Kabos” fellépése mindenütt teltházakat vonzott.
Még zsidóságával is képes volt poénkodni
Külsejét is kipécéző öniróniája, jellegzetes kikacsintása a közönségre és gyakran alkalmazott színészi fortélya: a tréfáiba belenevetés nem maradt hatástalan a rekeszizmokra. Zsidóságát vállalta, magánszámaiban is szóba hozta, néha poénkodott vele. („Ha sikerül Hitler terve, most maguk sem ülnének itt, az biztos…”)
Kabos Lászlót 1958-ban Jászai Mari-díjjal, 1983-ban érdemes művész címmel, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 1998-ban tisztikeresztjével tüntették ki.
„Humorral sok minden elviselhető”
2000 után már nem lépett színpadra. Az idős korában súlyos betegséggel küzdő színész nem vesztette el hitét:
„…mindenkinek azt üzenem, hogy az élet szép! Akármi történt, akármilyen a világ, akármilyen mocskos a történelem (…) érdemes élni, még 80 évesen is!”
Nem szívesen emlékezett a bajokra, keserűségekre:
„Mindennek a kedélyes oldalát próbáltam keresni, mert vallom, hogy humorral sok minden elviselhető”
mondta.
Gégedaganattal műtötték, és 2004-ben, két nappal 81. születésnapja előtt halt meg. A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.
Forrás: mult-kor.hu
Nyitókép: delina.hu
Megosztás:
Címkék: érdemes művész Főoldal gégedaganat Jászai Mari-díjas színész Kabos László Kabos Show Kiskabos komikus parodista Vidám Színpad zsidóság
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.