Rejtett titkok nyomában – városnéző séta Losoncon

A losonci Phoenix Lutetia Polgári Társulás és a Losonci Anziksz blog idei utolsó városnéző sétáján a kevésbé ismert losonci értékek megismerésére invitálta a város történelme iránt érdeklődőket.

A séta a Herz utcban, a közelmúltban felújított egykori Városházánál kezdődött. Az épület 1893-94-ben az ún. régi Csonka-féle kúria helyén épült fel. A építtetésre 1892. december 28-án meghirdetett pályázat nyertese a budapesti Nagy Virgil és Kolbenheyer Viktor építészek által elkészített 13-as sorszámú tervezet lett.

A tervezők megbízást kaptak az építkezés felügyeletére is. Alapkövét 1893. július 12-én tették le és 1894. szeptember 29-én adták át a rendeltetésének.

   

Kevésbé ismert viszont az, hogy az 1920-as években az utcában a városháza  szomszédságában volt a Phőnix Szabadkőműves Páholy által használt épület. A városházával szembeni épületben pedig több évtizeden keresztül székelt a losonci kulturális és társadalmi élet meghatározó szervezete a Casino Klub. A 2. világháború után itt kapott helyet a Zsidó Hitközség imaháza is.

Számos történelmi érdekeséggel rendelkezik a Herz és Komensky utcák kereszteződése. Északi részén egykor egy malom állt, amelyet a Tugár patakból idevezetett csatorna vize táplált. Mögötte volt a város első temetője, melybe néhány forrás szerint még a 18. században is temetkeztek. A temetőnek mára nyoma sem maradt, beépítették. A korabeli sajtó tudósításai viszont beszámoltak arról, hogy alapjainak ásásakor sírok és csontok kerültek a felszínre.

Itt épült fel a  Városi  Óvoda épülete is.. Az első kisdedóvót megalapítását a  losonci „Uri Casino”  és a Kisededóvó Intézet határozta el, 1845-46-ban. E célból épült fel a Vigadó épülete a mai Kubinyi téren.  A kisdedóvót azonban már az épület felépítése előtt 1844. február 18-án megnyitották mai Bég utcában, a Szilassy-házban. Az év végén már 252 gyermek járt ide. Első vezetője Karády Ignác (később Kossuth Lajos fiainak nevelője) lett.  A Városi  Óvoda épületének építését  1876-ban kezdték meg és 1877. június 4-én adtak át a rendeltetésének.

Az óvodai épülettel szemben a Járásbíróság épülete, amely eredetileg is  ezen célból épült fel a 20. század elején, 1908-ban adták át. A fogházi részét  1987-ben lebontották, helyén 1988-89 között épült fel a bíróság mai, modern része.

A Komensky utcát néhány éve teljesen megújították, járdájában információs táblákat helyeztek el, melyek az itteni épületekről és város  több eseményéről és személyiségéről adnak tájékoztatást.

Az utcában a Tugár patak partján található  a város leglátogatottabb nyilvános ivóvíz forrása az artézi forrás. Történetéhez tartozik az a tény, hogy Losonc krónikus ivóvízhiányának mérséklését a város vezetése artézi kutak megnyitásával próbálta enyhíteni. Részletes földtani vizsgálatok után a kutat 1899. január 26-án kezdték el fúrni Maróczy József irányítása alatt.

Több hetes munka után 364.50 m mélységből tört fel a keresett vízsugár, amelynek hőmérséklete akkor 18°C, hozama 1260 l/óra, 30240 l/nap volt.

Az utcában az evangélikus templom mellett áll a Szociális és Pedagógiai Akadémia 2006-07-ben felújított épülete. Helyén állt az az 1783-84-ben épült iskola, amelyben az evangélikus „alsó“ gimnázium, majd 1827-től gimnázium kapott helyet.  Losonc 1849-es elpusztításakor a tűzvészben elpusztult, de már 1850-57-ben újjáépítették. Alapjain épült fel az Állami Tanítóképző Intézetet, melyet 1869. november 27-én nyitottak meg.

Az eredeti evangélikus templom 1783 és 1784 között épült fel, akkor fából készült toronnyal, melyet 1803-ban építettek át kőtoronnyá. A város említett pusztulása után Miks Ferenc és Alk József tervei alapján 1859-ben készült el az új templom. Tornyának harangja 1789-ben készült, amelyet 1809-ben helyezték el benne.

A mai köztemető alatt találhatóak a város egykori borospincéi, melyek ma magántulajdonban vannak. Tulajdonosa azonban lehetővé tette, hogy a séta résztvevői betekinthessenek az egyébként nem látogatható részeibe. Kialakításáról kevés használható adata maradt fenn.

Az építkezés stílusa és használt alapanyag arra utal, hogy már a 18. század második felében voltak itt pincék. A legrégebbi pince kőből készült, a későbbiek pedig égetett téglából. Az itteni garázsok építésekor legalább három pincét leromboltak. A megmaradt pincékben folyó munkálatok célja, hogy azok közösségi célokat szolgáljanak.

A séta a városi temetőben folytatódott és zárult. A pincesor fellett található sírhely érdekessége, hogy annak oszlopát a szabadkőművesek jelképe díszíti. A temető főterén a résztvevők megtekintették a novemberben, a régi ravatalozó épületében berendezett kiállítást, amely a város neves személyiségeinek állít emléket.

A kiállítás nem kis hiányossága, hogy csak szlovák nyelvű, annak ellenére, hogy a bemutatott személyiségek jelentős többsége magyar volt és magyar nyelven alkotott.

A séta utolsó megállója az egyébként ugyancsak nem látogatható Serly kápolna volt. A kriptát Serly család  1873-ban építette, melynek adatait a kápolna belsejében elhelyezett írás őrizte meg:

„Ezen 1873 évben, idősb Serli Antal losonci polgár, városi képviselő s róm. katolikus iskolaszéki tanácsos által, Isten dicsőségére s a hívek lelki üdvinek előmozdítására felállíttatott kápolnában évenkint végzendő alapítványi olvasott szent misék:  1. Egy, az 1878-ik évben 120 forintos alapítványt tett idősb Serly Antal családja élő tagjainak testi s lelki jólétéért,  Paduai Szent Antal napján, vagyis június hó 13-án esetleg 14-én  2. Egy ugyannak saládja elhalt tagjainak lelki  üdvéért a „Halottak napját“ követő első esetleg második napon  Kelt Losoncon 1878 Október 14-én Schlosserik József  plebános”.

Serly Lajos, zeneszerző fehér márvány emléktábláját (Gasztarisz Pavlosz munkája) Bartók Béla felesége, Bartókné Pásztory Ditta (Rimaszombat, 1903 – 1982) megbízásából Volly István zenetörténész leplezte le 1983. október 31-én. Felirata:

„Serly Lajos  zeneszerző  Losonc 1855 New York 1939 és felesége Baranyay Hermina kék nefelejcs dallamát népdalként idézi Bartók I. Szfitje. A kriptát 1957-ben javították, ennek emlékét latin nyelvű tábla őrzi.

Serly Antal fia Serly Lajos (1855 – 1939) és unokája Serly Tibor (1901 – 1978) zeneszerzőként szereztek világhírnevet.

A kripta szomszédságában álló Jeszenszky család kriptájában nyugszik  Jeszenszky/Jeszenői  Danó (Losonc, 1824. 1. 5. – Budapest, 1906. 10. 24), ügyvéd, politikus, író, akinek nevéhez  fűződik a város történelmének megírása, melyet a Vahot Imre szerkesztette Losonczi  Phoenixben jelent meg. A kripta belseje a vandalizmus áldozata, nem tekinthető meg.

Puntigán József